Prof. Csépe Valéria, az MTA rendes tagja
Csépe Valéria kognitív pszichológus, a kísérleti és fejlődés-idegtudomány meghatározó hazai és nemzetközi kutatója. Pályáját az MTA Pszichológiai Intézetében kezdte, ahol az akusztikus információfeldolgozás és a beszédészlelés agyi mechanizmusait vizsgálta. Magyarországon elsőként indította el a gyermekek beszédfejlődésének elektrofiziológiai kutatásait, s ezzel szoros összefüggésben az olvasástanulás agyi folyamatainak, tipikus és atipikus fejlődésének vizsgálatát. Munkássága hozzájárult a gyermekkori olvasásfejlődés és a diszlexia idegtudományi alapjainak megértéséhez. Jelentős eredményeket ért el az elektrofiziológiai módszerek hazai elterjesztésében és a fejlődő agy vizsgálatában.
Csépe Valériát a Magyar Tudományos Akadémia 2007-ben választotta tagjai közé, 2008-ban majd 2011-ben főtitkárhelyettesévé, az Academia Europaea 2012-ben választotta tagjai közé.
Fontosabb könyvei: Olvasó agy (2006), Kognitív fejlődés-neuropszichológia (2005), Dyslexia: Different brain, different behavior (szerk. 2003), Rekurzió a nyelvben III. (szerk. 2011)
További információk: https://akademikus.mtak.hu/adatlap/csepe-valeria/
Prof. Demetrovics Zsolt, az MTA levelező tagja
Demetrovics Zsolt klinikai szakpszichológus, addiktológus és kulturális antropológus. Kutatásai a kémiai és viselkedési addikciók epidemiológiájára, személyiségpszichológiai hátterére és társas-környezeti meghatározóira fókuszálnak. Vezető szerepet játszik a viselkedési addikciók és potenciálisan problémás viselkedésformák, mint az internethasználat, videojátékhasználat, szerencsejáték, közösségi média használata, kényszeres szexuális viselkedészavar, pornófüggőség, munkamánia, kényszeres vásárlás és testmozgásfüggőség tudományos vizsgálatában hazai és nemzetközi szinten egyaránt.
Demetrovics Zsolt 2014–2021 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának dékánja, 2016-tól az International Society for the Study of Behavioral Addictions elnöke, a Journal of Behavioral Addictons alpító főszerkesztője 2011-től, az Academia Europaea és a Magyar Tudományos Akadémia 2022-ben választották tagjaik közé.
Fontosabb könyvei: A droghasználat funkciói (2007), Drog, család, személyiség (2007), Passion and Addiction in Sports and Exercise (2022),
További információk: https://akademikus.mtak.hu/adatlap/demetrovics-zsolt/
Prof. Hunyady György, az MTA rendes tagja
Hunyady György szociálpszichológus, professor emeritus, a magyar szociálpszichológia meghatározó alakja. Fő kutatási területei a szociális megismerés, a közgondolkodás és társadalmi attitűdök történeti változásai, valamint a társadalmi identitás pszichológiája. Kutatásainak középpontjában a történelmi–társadalmi változások köznapi tudatban és társas kapcsolatokban való megjelenése állt. Már korai munkáiban a társadalmi nézetek, ideológiák és attitűdök pszichológiai vizsgálatára fókuszált, úttörő módon alkalmazva a szociálpszichológia fogalmi és empirikus eszköztárát a hazai kutatásban. A nemzeti, családi és történelmi tudat elemzésében a szociális attitűd fogalma vált alapvető keretévé.
Hunyady György 1990-1992 között az ELTE Bölcsészettudományi Kar dékánja, majd 2003-2007 között a Pedagógiai és Pszichológiai Kar alapító dékánja. Az MTA Filozófiai és Történettudományok osztályának alelnöke 2008-tól, majd 2011-től két ciklusban a II. Osztály elnöke. A Magyar Tudományos Akadémia 2001-ben választotta tagjai közé.
Fontosabb könyvei: Sztereotípiák a változó közgondolkodásban (1996), A társadalmi közérzet hullámverése (2010), Stereotypes during the decline and fall of communism: International Series of Experimental Social Psychology (1998)
További információk: https://akademikus.mtak.hu/adatlap/hunyady-gyorgy/
Prof. Kovács Ilona, az MTA rendes tagja
Kovács Ilona pszichológus, látáskutató, a kísérleti pszichológia és kognitív idegtudomány kiemelkedő képviselője. Pályája kezdetén elsősorban a látáskutatásra fókuszált: a perceptuális stabilitás és érzékenység dinamikus egyensúlyát vizsgálta binokuláris rivalizációs paradigmákban, szemmozgásos módszerekkel, gyermekeknél, serdülőknél és felnőtteknél egyaránt. Kutatásainak jelenlegi középpontjában a serdülőkori agykérgi, kognitív és érzelmi fejlődés áll, különös tekintettel a biológiai érés szerepére. Új szemléletben vizsgálja az életkor és a biológiai kor hatásainak szétválasztását, feltárva, miként járulnak hozzá a pubertással összefüggő érési folyamatok az agyi, kognitív és érzelmi fejlődéshez ebben a második szenzitív periódusban. Jelentős hozzájárulása, hogy bevezette a biológiai kor objektív mérésének alkalmazását a fejlődéslélektanban.
Kovács Ilona a BMA Természettudományi Karának nemzetközi és tudományos dékánhelyettese 2011 és 2012 között, a HUN-REN-ELTE-PPKE Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport vezetője 2017-től. Az Academia Europaea 2009-ben, a Magyar Tudományos Akadémia 2019-ben választotta tagjai közé.
Fontosabb könyvei: Visual Integration: Development and Impairments (szerk, 2004), Maturational windows and adult cortical plasticity (szerk, 1995)
További információk: https://akademikus.mtak.hu/adatlap/kovacs-ilona/
Prof. Pléh Csaba, az MTA rendes tagja
Pléh Csaba Széchenyi-díjas pszichológus és nyelvész, a magyar kognitív tudomány egyik legfontosabb alakja. Kutatásainak középpontjában a megismeréstudomány áll, amelyet a pszichológia, a nyelvészet, a filozófia, a biológia és az információtudomány metszetében művel. Úttörő szerepet játszott a kognitív tudomány hazai meghonosításában, különös hangsúlyt helyezve a nyelvelsajátításra és nyelvi feldolgozásra, a kétnyelvűségre, az emlékezetre, az észlelésre és a kognitív fejlődésre. Munkásságát mindvégig erős interdiszciplináris szemlélet jellemzi, amelyben a kognitív pszichológiai kutatás szorosan kapcsolódik az evolúciós pszichológiához, a filozófiai elemzéshez és a tudománytörténeti reflexióhoz.
Pléh Csaba 1999-ben indította el a Szegedi Megismeréstudományi és Neuropszichológia Programot. A BME Kognitív Tudományi Tanszékének alapító egyetemi tanára 2004 – 2010 között. A Magyar Tudományos Akadémia 1998-ban választotta tagjai közé, 2006 és 2008 között főtitkárhelyettesévé, az Academia Europaea 2007-ben választotta tagjai közé.
Fontosabb könyvei: A mondatmegértés a magyar nyelvben (1998), A lélektan története (2000), History and theories of the mind (2008), Diversification and Professionalization in Psychology The Formation of Modern Psychology Volume 1-2 (2024)
További információk: https://akademikus.mtak.hu/adatlap/pleh-csaba/