|
|
Magyar Pszichológiai Szemle Szerkesztőségi titkár: Saád Judit Szerkesztőség: ELTE PPK Pszichológiai Intézet |
|
A Magyar Pszichológiai Szemle 2025/3-as száma
🌟 FIGYELEM – GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA! 🌟
MEGJELENT A MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE 2024/3-AS TEMATIKUS SZÁMA!
A Magyar Pszichológiai Szemle 2025/3-as száma Bolla Veronika vendégszerkesztésében a GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA nézőpontjából kínál átfogó, komplex áttekintést az olvasók számára. A tematikus szám a gyógypedagógiai pszichológiát evidenciaalapú, és emberi jogi szemléletű keretben vizsgálja, hangsúlyt helyezve az interdiszciplináris gondolkodásra és a tudományos együttműködések jelentőségére. A kötet szerzői között nemcsak gyógypedagógiai végzettséggel és/vagy gyógypedagógiai szaktudással rendelkező pszichológusok szerepelnek, hanem a társtudományok képviselői is – többek között gyógypedagógusok, orvosok és biológusok. Ez a sokszínűség a vizsgált jelenségek több tudományterület metszéspontjában való értelmezését és olyan tudásbázis létrehozását teszi lehetővé, amely a szakmai gyakorlatban is hatékonyan és participatív módon beépíthető. A közös szakmai alapot az atipikus fejlődés kutatása és a fogyatékos személyek támogatása iránti elköteleződés teremti meg.
A különszám több nevezetes évfordulóhoz is kötődik, idézve Bolla Veronika előszavából: „A különszám megjelenését több évforduló is aktuálissá teszi: Ranschburg Pál születésének (1870) 155. és halálának (1945) 80. évfordulója, Illyés Gyuláné Kozmutza Flóra születésének (1905) 120. és halálának (1995) 30. évfordulója. A tematikus kötetet a vendégszerkesztő és a szerzők az Ő emléküknek ajánlják. Továbbá e kötettel szeretnék Lányiné Engelmayer Ágnest a 95. születésnapja alkalmából tisztelettel köszönteni. Bolla Veronika bevezető tanulmányát három empirikus és nyolc áttekintő tanulmány követi. A tanulmányok közvetlenül elérhetők a címre kattintva!
Miért nélkülözhetetlen a klinikai szemlélet és a pszichológiai tudás a gyógypedagógiai munkában?
Gerebenné dr. Várbíró Katalin és Ádámné dr. Juhász Anikó (az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar munkatársai) A gyógypedagógiai pszichológia hagyománya és tartalmi kérdései klinikai megközelítésben c. áttekintő munkájukban az alábbi izgalmas kérdésekre keresik a választ: Van-e létjogosultsága a klinikai megközelítésnek a gyógypedagógiai pszichológiában és a gyógypedagógiában? Milyen hazai klinikai hagyományokon alapul a gyógypedagógiai pszichológia dinamikusan fejlődő területe? Milyen lehetőségeket és kihívásokat vet fel a klinikai gyógypedagógia együttműködése más klinikai területekkel (pl. klinikai pszichológia, klinikai nyelvészet, klinikai szociális munka)? Hogyan formálható a gyógypedagógus-szakma jövőképe, szélesíthető kapcsolati hálója hogyan gondolhatók újra a szakmai kompetenciák?
Ajánljuk az írást gyógypedagógusoknak, klinikai pszichológusoknak, klinikai nyelvészettel, klinikai szociális munkával foglalkozó szakembereknek, a neveléstudomány képviselőinek.
Miért nem működik „felnőttként” a gyerekek agya?
Ábrahám Hajnalka (ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar), Molnár Abigél és Seress László (Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar) A tanulási és memóriafolyamatok fejlődésének sejtszintű strukturális alapjai empirikus tanulmányát fellapozva az alábbi érdekfeszítő kérdésekre találhatunk választ: Meddig tart az agy emlékezetközpontjának érési folyamata a születés után? Milyen sejtszinten zajló folyamatok játszanak jelentős szerepet a tanulás és memóriaképzés szempontjából? Mi szükséges a memória normál felnőtt működéséhez? Milyen ismert összefüggések mutathatók ki a kora gyermekkori IKT-eszközhasználat és az agy strukturális fejlődése között? Miért kiemelten fontos ma az idegrendszeri sérülések és a korai digitális hatások vizsgálata? Milyen implikációi vannak mindennek a klinikai gyógypedagógia számára?
Kiemelten ajánljuk pedagógusoknak és gyógypedagógusoknak, fejlődéspszichológusoknak, egészségügyi és segítő szakembereknek, pedagógus, pszichológus, egészségtudományi hallgatóknak, szülőknek.
Létezik-e a kézdominancia mintájára füldominancia és milyen tanulással kapcsolatos implikációi lehetnek?
Vigh Julianna és Jakab Zoltán (az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar munkatársai) A füldominancia és a kézdominancia összefüggéseinek vizsgálata c. empirikus vizsgálatát olvasva megtudhatjuk: Összefügg-e a füldominancia a kezességgel? Létezik-e vagy nem létezik univerzális füldominancia? Miért hallják különböző emberek máshogy ugyanazt a beszédet? Mit árul el a fülpreferencia az agyunk féltekéinek együttműködéséről? Tanulható-e az, hogy jobban értsük a nehezebben hallható beszédet?
A tanulmányt ajánljuk pedagógusoknak és gyógypedagógusoknak, pszichológusoknak, logopédusoknak, audiológusoknak, egészségügyi szakembereknek, egyetemi hallgatóknak, szülőknek.
Mit árul el a kéz működése az értelmi képességzavarral élő személyek fejlődéséről és mindennapi működéséről?
Berencsi Andrea, Vámos Tibor (ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Módszertani és Rehabilitációs Intézet), Mlinkó Renáta és Bolla Veronika (ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet) A kéz szomatoszenzoros funkciói: A felmérés kihívásai és jelentősége intellektuális képességzavar esetén című áttekintő tanulmánya a kéz szomatoszenzoros funkcióinak szerepét és vizsgálati lehetőségeit tekinti át az intellektuális képességzavarral élő személyekre fókuszálva, és többek között az alábbi kérdéseket veti fel: Miért kulcsfontosságú a kéz szomatoszenzoros működése a tanulás, az önállóság és a társadalmi részvétel szempontjából? Hogyan vizsgálhatók a kéz érzékelési és észlelési funkciói – a tapintástól a propriocepcióig? Milyen szerepet játszik a kézműködés a kognitív teljesítményben és a diagnosztikai folyamatokban? Hogyan segítheti a kézfunkció mélyebb megértése a gyógypedagógiai fejlesztést és az életminőség javítását?
A tanulmányt különösen ajánljuk gyógypedagógusoknak, gyógypedagógiai pszichológusoknak, korai fejlesztésben dolgozó szakembereknek, ergoterapeutáknak, szenzoros integrációs terapeutáknak, illetve oktatásban dolgozó pedagógusoknak, fejlődéslélektan, neuropszichológia vagy gyógypedagógia iránt érdeklődő kutatóknak és hallgatóknak egyaránt!
Mennyiféleképpen sírnak a csecsemők és miket jelezhetnek ezzel?
Napravszky Noémi (ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet), Mészáros Andrea (MRE Bethesda Gyermekkórháza Bethesda Utcai Mentálhigiénés Osztály, Neurodevelopmentális Részleg), Gulácsi Ágnes (Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Koragyermekkori Evés-alvászavar Ambulancia) és Danis Ildikó (Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Mentálhigiéné Intézet) A sírás sokszínűsége és kapcsolati jelentősége csecsemő- és kisgyermekkorban – különös tekintettel az atipikus sírás jellemzőire c. multidiszciplináris szemléletű áttekintő tanulmányát olvasva többek között megtudhatjuk: milyen összefüggés lehet a csecsemőkori sírás és az ADHD között? Mit jelezhet előre a tartós sírás? Hogyan növelhető a gyermek sírásához kapcsolódó szülői percepciók pontossága és tudatossága? Mi járulhat hozzá a gyermek jelzéseinek pontosabb értelmezéséhez?
A tanulmányt különösen ajánljuk a gyógypedagógia, a fejlődés- és a klinikai pszichológia tudományterületein dolgozó szakembereknek és szülőknek!
Mit jelent az állapotmegismerés a felnőtt életútban?
Mlinkó Renáta, Borhi Noémi és Lőrincz Borbála Elvira (az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai) Folyamatos változásban az állapotmegismerés – A gyógypedagógiai pszichológiai állapotmegismerés aktuális kihívásai c. áttekintő írásukat Lányiné Dr. Engelmayer Éva 95. születésnapjára ajánlják. A tanulmányból megtudhatjuk: Miben más egy felnőtt állapotmegismerése, mint egy gyermeké? Mi a szerepe a szakember–kliens kapcsolatnak egy krízishelyzetben zajló állapotfeltárás során? Hogyan kapcsolódik össze az állapotmegismerés a tanulási, munkahelyi vagy társadalmi részvételi lehetőségekkel? Ki dönt arról, milyen támogatás jár – és mi az, ami nem a szakemberek kezében van? Lehet-e egyszerre objektív és emberséges egy szakértői folyamat? Milyen magyar gyökerekből táplálkozik a gyógypedagógiai pszichológiai állapotmegismerés?
Kiemelten ajánljuk gyógypedagógusoknak, gyógypedagógus-pszichológusoknak, egészségügyi és szociális ellátórendszerben dolgozó szakemberek, felsőoktatási és köznevelési intézmények szakértőinek, inklúziós koordinátorainak!
Papír-ceruza vagy digitális tesztelés – miért nem mindegy?
Kálózi-Szabó Csilla, Jakab Zoltán és Mohai Katalin (az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar munkatársai) AdaPsyd online diagnosztikus tesztrendszer a végrehajtó funkciók mérésére empirikus vizsgálatukban az alábbiakat kutatták: Miben más egy online képességteszt, mint a hagyományos papír-ceruza vizsgálatok? Hogyan teheti motiválóbbá a digitális környezet a gyermekek számára a vizsgálati helyzetet? Mit jelent az adaptív tesztfelvétel, és miért növeli a diagnosztikus érzékenységet? Hogyan segíti a digitalizáció a szakemberek munkáját az idő- és költséghatékonyság terén? Milyen korlátai és kockázatai vannak a digitális diagnosztikai eszközök használatának? Hogyan illeszthetők a digitális tesztrendszerek a hazai diagnosztikai protokollokba?
Ajánljuk az írást gyógypedagógusoknak, pszichológusoknak, neuropszichológusoknak, pedagógiai szakszolgálatok munkatársainak, gyógypedagógia, pszichológia, pedagógia szakos hallgatóknak, diagnosztikai protokollok fejlesztésében részt vevő szakértőknek, digitális pedagógiai és egészségügyi fejlesztések tervezőinek!
Mikor tanácsadás, mikor konzultáció – mi a szerepe a segítő beszélgetésnek?
Billédi Katalin (ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar) A segítő beszélgetés szerepe a gyógypedagógiai tanácsadásban és konzultációban c. írását olvasva megtudhatjuk: Mi a különbség tanácsadás és konzultáció között a gyógypedagógiában? Hol húzódnak a gyógypedagógus kompetenciahatárai a segítő beszélgetések során? Milyen kommunikációs készségek tesznek egy beszélgetést valóban támogatóvá? Mikor válik szükségessé egy másik szakember bevonása? Miért igényel tudatos felkészülést és gyakorlást a segítő beszélgetés?
Különösen ajánljuk gyógypedagógusoknak és gyógypedagógus-hallgatóknak, a pedagógiai szakszolgálatok munkatársainak, konduktoroknak, fejlesztő pedagógusoknak!
Ki hol áll az osztályban – és ki hogyan látja ezt?
Szekeres Ágota, Horváth Endre és Szenczi Beáta (az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar munkatársai) A szociometriai szerepek tükrében a tanári ráhangoltság társas kapcsolati dimenziójának vizsgálata c. empirikus kutatásukban az alábbiakat vizsgálták: Mennyire látják pontosan a pedagógusok a tanulók társas szerepeit az osztályban? Egybeesik-e a tanári és a tanulói nézőpont arról, hogy ki mennyire elfogadott vagy magányos? Hol és miért torzulhat a tanári észlelés az osztályközösség megítélésekor? Miben különbözik az SNI-tanulók társas szerepeinek észlelése a pedagógusok és kortársaik szemében? Miért lehet hasznos a szociometriai eszközök tudatos alkalmazása az inkluzív nevelésben?
A tanulmányt haszonnal forgathatják pedagógusok és osztályfőnökök, pedagógia, gyógypedagógia, pszichológia szakos hallgatók, a pedagógusképzésben és -továbbképzésben részt vevő oktatók, gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok, iskolapszichológusok, továbbá pedagógiai szakszolgálatok munkatársai, inklúziós koordinátorok és intézményvezetők!
Hogyan segíthető az érzelemszabályozás tanulása azoknál a felnőtteknél, akiknek ez különös nehézséget okoz?
Horváth Sára és Csákvári Judit (az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar munkatársai) A dialektikus viselkedésterápia alkalmazhatósága intellektuális képességzavarral élő személyek érzelemszabályozásának fejlesztésében c. áttekintését elolvasva megtudhatjuk: Milyen problémák esetén lehet hasznos a dialektikus viselkedésterápia (DBT) képességzavarral élő felnőttek számára? Javítható-e az érzelemszabályozás és csökkenthető-e az önsértő vagy kihívást jelentő viselkedés DBT-vel? Milyen szerepe van a gondozók és segítők bevonásának a terápiás folyamatban? Milyen korlátai vannak a jelenlegi kutatásoknak az intellektuális képességzavarral élő populációban? Miben különbözik az adaptált DBT más érzelemszabályozást célzó intervencióktól?
Az áttekintést különösen ajánljuk klinikai pszichológusoknak és pszichoterapeutáknak, egészségpszichológusoknak, fejlődéslélektani és szociálpszichológiai kutatóknak, pszichiátereknek és mentálhigiénés szakembereknek, a szociális munka és tanácsadás területén dolgozóknak, oktatóknak és hallgatóknak.
Hogyan járulhat hozzá a kertészkedés az egészséghez, a jólléthez és a rehabilitációhoz?
Mohai Katalin (ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Semmelweis Egyetem, Gyermekgyógyászati Klinika), Gál Izora, Ujj Apolka (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vidékfejlesztés és Fenntartható Gazdaság Intézet) és Csapó Beatrix (Diverzitás Alapítvány) Kertterápia – terápiás kertművelés a gyógypedagógia, pszichológia és az agrárium metszetében c. áttekintésükben a hazánkban még kevésbé ismert kertterápia, terápiás kertművelés elméleti és gyakorlati lehetőségeit járják körbe: Miért érezzük magunkat gyakran jobban, ha kertben vagy zöld környezetben töltünk időt? Miben különbözik a kertterápia egy „átlagos” kertészkedéstől? Hogyan illeszthető be a kertterápia az egészségügybe, a szociális ellátásba vagy az oktatásba? Miért válik egyre fontosabbá a természetalapú gondoskodás a mai, felgyorsult világban? Hogyan lehet egyszerre gyógyítani, fejleszteni és a fenntarthatóságot is szolgálni a kertben?
Az írást egyaránt haszonnal forgathatják gyógypedagógusok, pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek, szociális munkások, rehabilitációs szakemberek, foglalkoztatásterapeuták, közösségi kertek, szociális farmok szakemberei, környezetpedagógusok és fenntarthatósági szakemberek!
Amennyiben bármelyik vizsgálat érdekli, szeretne kapcsolatba lépni a szerzőkkel, akkor keresse Saád Judit szerkesztőségi titkárt (pszichoszemle@gmail.com).
Amennyiben a 2025/3. számot meg szeretné vásárolni, akkor kérjük írjon az alábbi email címre: customerservice@akjournals.com
Amennyiben egy meghatározott cikk érdekli, akkor az alábbi linken keresztül tudja megrendelni: www.akademiai.com
Az írások egyben megtekinthetők, letölthetők itt: https://akjournals.com/view/journals/0016/80/3/0016.80.issue-3.xml
Üdvözlettel,
Prof. Fülöp Márta Saád Judit
Magyar Pszichológiai Szemle főszerkesztője Szerkesztőségi titkár
pszichoszemle@gmail.com