 |
Magyar Pszichológiai Szemle Főszerkesztő: Prof. Fülöp Márta E-mail: fulop.marta@ttk.hu Szerkesztőségi titkár: Saád Judit E-mail: pszichoszemle@gmail.com Szerkesztőség: ELTE PPK Pszichológiai Intézet 1064 Budapest, Izabella u. 46. Web: http://www.akademiai.com/loi/0016 Kéziratok benyújtása: https://submit.akademiai.com/mpszle/index.php/mpszle |
 |
A Magyar Pszichológiai Szemle 2024/2-es száma
🌟 ÚJDONSÁG! 🌟
BEMUTATJUK A MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE LEGFRISSEBB LAPSZÁMÁT!
A Magyar Pszichológiai Szemle 2024/2-es számában öt új empirikus kutatás jelenik meg, köztük két nemzetközi mérőeszköz hazai adaptációja. Három áttekintő tanulmány is helyet kap, melyek közül kettő a Magyar Pszichológiai Társaság XXX. Országos Nagygyűlésén elhangzott plenáris előadások kibővített változata. Ezen kívül két könyvismertetés is olvasható a lapszámban, valamint az MTA Pszichológiai Bizottsága által, az MPT XXX. Országos Nagygyűlésén megrendezett ”Konfliktus és konfliktusmegoldás interdiszciplináris megközelítése” című kerekasztal szimpózium írásos, szerkesztett változata. A tanulmányok többsége közvetlenül elérhető a rövid ismertető utáni linkre kattintva!
Jobbak-e a gépek annak modellezésében, hogy mit fogunk csinálni, érezni, vagy gondolni?
Hajdú Nándor, Szászi Barnabás, Aczél Balázs és Nagy Tamás (az ELTE Pszichológiai Intézet munkatársai) a „Felügyelt gépi tanulási módszerek alkalmazása a pszichológiai kutatásokban” című izgalmas tanulmányukban bevezetik az olvasót a gépi tanulás alapjaiba, körüljárva a pszichológiai kutatásokban való alkalmazásának lehetséges előnyeit és hátrányait, anélkül, hogy az olvasótól mély matematikai vagy programozási ismereteket várnának el. Mi a gépi tanulás? Miben tér el a felügyelt gépi tanulás a felügyelet nélküli, illetve megerősítéses gépi tanulástól? Melyek a leggyakrabban használt felügyelt gépi tanulási módszerek? Hogyan segítheti a gépi tanulás az elméletalkotást? Hogyan segítheti a gyakorlati szakembereket, akik az elméleti modellek gyakorlatba történő átültethetőségét várják a tudománytól? Segítheti-e a pszichológus hallgatók jobb módszertani felkészítését a gépi tanulás oktatása? Milyen jelenlegi és jövőbeli lehetőségei és korlátjai vannak, illetve milyen etikai aggályok merülhetnek fel alkalmazásával kapcsolatban? Ezekre az izgalmas és aktuális kérdésekre keresik a választ a szerzők, egy gyakorlati példán keresztül is bemutatva, hogy hogyan modellezhető egyetemi hallgatók lépcső és lift közötti választása felügyelt gépi tanulással, amelyekről az alábbi linkre kattintva olvashat:
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/2/article-p171.xml
A tanulmányt ajánljuk a mesterséges intelligencia pszichológiai vonatkozásai iránt érdeklődőknek, a mesterséges intelligencia oktatási alkalmazása iránt érdeklődő egyetemi oktatóknak és hallgatóknak, valamint gyakorló szakembereknek egyaránt!
Hogyan alakítja a mesterséges intelligencia az önmagunkról alkotott képünket?
Kellerwessel Klaus és Ujhelyi Adrienn (ELTE, Pszichológiai Intézet) „Kreálok valamit, csak így szavakból” – mesterséges intelligencia és művészet az énképmérésben” című tanulmányukban a pszichológia számára eddig feltáratlan területre kalauzolnak. Kutatásukban 11 fiatal felnőtt résztvevőt kértek arra, hogy a Midjourney nevű szoftver segítségével készítsenek képeket önmagukról, miközben az alábbi kérdésekre keresték a választ: Hogyan használható a mesterséges intelligencia művészi képgenerálásra a pszichológiai kutatásokban? Milyen új lehetőségeket nyit meg az énkép mérésében a mesterséges intelligencia alkalmazása? Miként tapasztalták meg a résztvevők önmaguk különböző aspektusait a géppel való művészi kísérletezés során? Milyen egyéni különbségek figyelhetők meg az önjellemzési kategóriákban, és ezek hogyan változnak az idő múlásával? Milyen pszichológiai konstruktumokat segíthet feltárni ez az új énképmérő módszer? Képezheti-e a művészetterápia és az önismereti tanulás jövőbeli alapját ez az innovatív módszer? A kutatás eredményeiről az alábbiakban tájékozódhat:
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/2/article-p195.xml
A tanulmány mesterséges intelligencia pszichológiai vonatkozásai iránt érdeklődő szakemberek, a téma iránt érdeklődő kutatók, egyetemi oktatók és hallgatók, művészetterápiával foglalkozó szakemberek érdeklődésére egyaránt számot tarthat!
„Áldjon vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell” – Új megközelítés a magyarországi kivándorlás motívumainak a feltárásában
Szilasi Judit (ELTE Pszichológiai Doktori Iskola), Nguyen Luu Lan Anh (ELTE Interkulturális Pedagógiai és Pszichológiai Intézet) és Fülöp Márta (Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, Károli Gáspár Református Egyetem) kutatásukban a kivándorlás és otthonmaradás személyes motivációit vizsgálták egy ezen a kutatási területen kevéssé alkalmazott asszociációs módszerrel, az Asszociatív Csoportanalízis (AGA)technikával. A kutatás újdonsága, hogy a Magyarországon élő és a külföldre távozott magyarok saját és a másik csoportnak tulajdonított szubjektív jelentését mintegy egymás tükrében vizsgálja, így fel tudja tárni a két csoport megítélésnek azonosságait, amelyek a közös magyar identitásra és társadalmi tapasztalatokra utalnak, de rámutat arra is, hogy melyek azok a különbségek, amelyek a „menni-maradni” döntés hátterében meghúzódhatnak.
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/2/article-p215.xml
Az írást különösen ajánljuk a kivándorlás iránt érdeklődő szociálpszichológusoknak, kulturális pszichológia iránt érdeklődőknek szociológusoknak, történészeknek!
Hogyan alakíthatjuk a munkánk, hogy jobban illeszkedjen saját elképzeléseinkhez?
Gál Dóra (Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Intézet) és Csordás Georgina (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Pszichológiai Intézet) a munkakörformálás (job crafting) konstruktumát vizsgálták és a Munkakörformálás Skála (Job Crafting Scale, Tims és mtsai, 2012) magyar verziójának pszichometriai vizsgálatát végezték el. Az online adatfelvételben többségében szellemi munkát végző, felsőfokú végzettséggel rendelkező egyének vettek részt. Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak munkája formálásában a hivatalos munkaköri leírásokban meghatározottakon felül? Mit tehet a munkavállaló, hogy saját maga számára értelmesebbé, vonzóbbá és kielégítőbbé tegye az adott munkakört? Milyen pozitív hatásai lehetnek, ha egy munkavállaló proaktívan áll munkahelyi feladataihoz? Milyen nemzetközi tapasztalatai vannak a munkakörformálás mérésének, a Munkakörformálás Skála nemzetközi adaptációjának? Mennyiben befolyásolja a minta összetétele az eredményeket? A kutatás eredményeiről itt olvashat:
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/2/article-p243.xml
Ajánljuk a kutatást szervezetpszichológusoknak, humán erőforrás szakembereknek, pedagógusoknak!
Orgazmus vagy színjáték? Magyar nők vallomásai a hálószobáról
Csányi Edit, Őry Fanni és Meskó Norbert (Pécsi Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet munkatársai) a Női Színlelt Orgazmus Kérdőív (Faking Orgasm Scale for Women, FOS, Cooper és mtsai, 2014) magyar nyelvű változatának összeállítását, skáláinak bemutatását, pszichometriai elemzését és validálását végezték el egy 2200 főből álló magyar anyanyelvű mintán. Milyen kapcsolat van a szexuális tevékenység és a párkapcsolati elégedettség között? Milyen motivációk húzódnak meg a nők orgazmusszínlelése mögött? Mi mondható el a magyar nők orgazmusszínlelési szokásairól és mögöttes okairól nemzetközi viszonylatban? A kutatás eredményei igazolják, hogy a Női Színlelt Orgazmus Kérdőív prediktív eszköznek tekinthető, számos szexualitással és párkapcsolattal összefüggő kutatásban alkalmazható. Bővebben itt tájékozódhat a kutatásról:
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/2/article-p265.xml
A tanulmány a szexualitás pszichológiája iránt érdeklődők, szexuálpszichológusok, párterapeuták, szexuális edukációval foglalkozó szakemberek, kutatók számára egyaránt érdekes lehet!
SZEMLE
Tönkreteszi-e a kapcsolatainkat és szellemi képességeinket az állandó okostelefon használat?
P. Remete Eszter, Pachner Orsolya Csilla, Schrőter Petra, Hartmann Vivien, Tafferner István, (az ELTE szombathelyi Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pedagógiai és Pszichológiai Intézet – Szombathely munkatársai), Simon Adél Csenge (ELTE Pszichológiai Intézet, Pszichológiai Doktori Iskola) és Aranyi Gábor (Faculty of Psychotherapy Science, Sigmund Freud Private University, Bécs) áttekintő tanulmányukban a technoferencia kérdéskörét járják körbe. Hogyan hat az okoseszközök állandó jelenléte a különböző kognitív funkcióinkra? Miért vagyunk hajlandók lemondani a szemtől szembeni, mélyebb társas interakciókról a társas kapcsolódás online formáinak megtapasztalása érdekében? Miben hasonlít a tárgyakhoz való kötődés a személyközi kapcsolatokban tapasztalhatóhoz? Hogy jelenik meg a technoferencia a párkapcsolatokban, a szülő-gyermek interakciókban, illetve a munkában? Mi a helyzet az idősek körében? A szerzők elkalauzolják az olvasót a témában született eddigi kutatási eredményekben, kitérve az alkalmazott kutatási módszerekre és jövőbeli lehetséges kutatási irányokra.
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/2/article-p295.xml
A tanulmányt kiemelten ajánljuk mindazoknak, akik a technikai eszközök mindennapi kapcsolatokra gyakorolt hatása iránt érdeklődnek valamint egészségpszichológusoknak, szervezetpszichológusoknak, intervenciós programok tervezőinek!
IZGALMAS KÖNYVISMERTETÉSEK
A lapszámban két színes könyvismertetés is található!
| Pléh Csaba és Nyíri Kristóf által szerkesztett „A Tények utáni világ mítosza” címmel 2022-ben megjelent, a tények válságáról rendezett 2018-as konferencia anyagából készült konferenciakötetet (Gondolat Kiadói Kör Kft.) Lányi Gusztáv (ELTE, TÁTK) ismerteti. A kötetben a filozófia, pszichológia, idegtudomány, nyelvészet, tudománytörténet, kommunikációkutatás szakértői járják körbe, hogy van-e ezeknek a “válságoknak” közük egymáshoz. Az ismertető ezen a linken olvasható: https://akjournals.com/view/journals/0016/79/2/article-p317.xml |
 |
|
A pszichopedagógia magyarországi meghonosodásának 50 éves jubileumán a Takács István szerkesztésében 2023-ban Pszichopedagógia címmel megjelent tanulmánykötetet (Flaccus Kiadó) Büki Péter (pszichopedagógus, life coach) ismerteti. A tanulmány a pszichopedagógia-szakmáról és -képzésről nyújt átfogó pillanatfelvételt. https://akjournals.com/view/journals/0016/79/2/article-p323.xml |
 |
A MAGYAR PSZICHOLÓGIAI TÁRSASÁG XXX. ORSZÁGOS NAGYGYŰLÉSÉN ELHANGZOTT PLENÁRIS ELŐADÁSOK
Elzárva, de nem elmaradva? – A magyar pszichológia újjáéledése a 60-as években
Pléh Csaba (Közép-európai Egyetem, Kognitív Tudományi Tanszék) Az újrakezdés bája: a Magyar Pszichológiai Társaság első konferenciái az újjáalakulás után c. olvasmányos áttekintésében a magyar pszichológiatörténet szempontjából izgalmas 60-as éveket veszi górcső alá. Milyen kettős szerepet játszott a Pavlov-kultusz a magyar pszichológia történetében? Hogy történt az intézménymentés a szovjet pszichológia árnyékában? Hogyan alakult újra politikailag és szakmailag, a professzionalizáció milyen útjait járta be a pszichológia Magyarországon a 60-as évek fordulójától kezdve? Mitől izgalmas ez a korszak? Akit érdekelnek a korszaknak a pszichológia tudománya terén meghatározó személyiségei és történései, minden bizonnyal haszonnal forgathatja a tanulmányt!
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/2/article-p325.xml
A tanulmány korlátozott hozzáférésű!
Személyes célok és társas világ – a jóllét és önszabályozás társas ökológiája
Martos Tamás és Sallay Viola (Szegedi Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet) áttekintő tanulmányukban a dinamikus önszabályozási folyamatok szerepét vizsgálják a személyes jóllét megértésében, a „személyes niche” (személy-környezet illeszkedést biztosító mikrovilág) megalkotásának fontosságát hangsúlyozva. Hogyan segíthet a személyes célok elérése és a „személyes niche” létrehozása a boldogság és a pozitív érzelmi állapotok fenntartásában? Milyen szerepet játszanak a párkapcsolatokban a közös célok és a közös megküzdés a kapcsolati integráció és a jóllét szempontjából? Miért fontos az önszabályozás társas-ökológiai beágyazottsága, és hogyan befolyásolja a személyes célok elérését? Hogyan hat a hátrányos társadalmi helyzet a célok fontosságára és az intrinzik (belső) vs. extrinzik (külső) célok közötti választásra? Milyen újdonságokat mutatnak a kutatások a környezeti tranzakciók és az egészséggel kapcsolatos célok összefüggéseiről?
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/2/article-p337.xml
KONFLIKTUS ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS – HOL TARTANAK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK?
A Magyar Pszichológiai Társaság XXX. Országos Nagygyűlésén az MTA Pszichológiai Bizottsága által és Fülöp Márta szervezésében és moderálásával lezajlott kerekasztalon elhangzott előadások ismertetése következik.
A konfliktusok pszichológiájának szentelt élet – avagy mit tanulhatunk Morton Deutsch munkásságából?
Fülöp Márta (Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet) Konfliktusok és konfliktuskezelés az utóbbi 50 évben Morton Deutsch munkásságának tükrében c. tanulmányában az amerikai szociálpszichológus konfliktusokkal és azok kezelhetőségével kapcsolatos kutatásainak eredményeit ismerteti. Milyen történelmi események hatottak Deutsch munkásságára? Hogyan látta az együttműködés és versengés alapvető folyamatait, és miként alkalmazta következtetéseit az egyének, csoportok és nemzetek közötti kapcsolatokra? Mi gondolt az ENSZ és a kormányok szerepéről a konfliktusmegelőzésben és a béke megteremtésében? Milyen kihívásokat azonosított az emberiség számára és milyen megoldásokat javasolt? Miben látta a konstruktív konfliktusmegoldás lehetőségét a társadalmi és nemzetközi konfliktusok kezelésében? Mindezt megtudhatja, ha fellapozza a tanulmányt.
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/2/article-p353.xml
(Korlátozott hozzáférés)
Vannak konfliktusok az állatvilágban? Hogyan kezelik a konfliktusokat az állatok?
Topál József (Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet) Emberi és állati konfliktusok: mire tanít a természet? című írását olvasva megtudhatjuk, hogy Milyen konfliktusmérséklő mechanizmusok léteznek az állatoknál? Mit jelent a korlátozott háború az állatok közötti konfliktusok világában? Mennyire van jelen a békítő viselkedés? Milyen csak az emberre jellemző konfliktuskezelési stratégiák vannak? Az írást az alábbi linkre kattintva azonnal el is tudják olvasni.
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/2/article-p361.xml
(Korlátozott hozzáférés)
Konfliktusok a családban? Mit tud tenni a családterápia?
Kozma-Vízkeleti Dániel (Károli Gáspár Református Egyetem) Döntéseink megbántódásainkról: konfliktusok és megoldásaik a családterapeuta szemével címmel elhangzott előadásában egy bő két évtizedes, párokkal és családokkal végzett terápiás munka tapasztalatait foglalja össze. Hogyan keretezhetők át hitelesen személyközi konfliktusaink? Mennyiben a mi döntésünk, ha megbántódunk? Milyen kortárs irányzatai vannak a családterápiának? Mi a különbség a konfliktuskezelés és konfliktusmegoldás között? A tanulmányt olvasva betekintést nyerhetünk a konfliktuskezelésre fókuszáló családterápia irányzataiba, elméleteibe és gyakorlati tapasztalataiba.
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/2/article-p367.xml
(Korlátozott hozzáférés)
Konfliktusok a szervezetekben: hogyan kezelhetők?
Czifra Julianna (Debreceni Egyetem) Konfliktusok és kezelésük a szervezetekben: hol tart a szervezetpszichológia? c. írása a szervezeti konfliktusok világába vezet be, amelyet olvasva a szervezeti konfliktusmenedzsment alábbi izgalmas területeiről tájékozódhat: Káros-e a szervezeten belüli konfliktus? Hogyan alakult az 50-es évektől a szervezeti konfliktusok konceptualizálása? Milyen fő szervezeti konfliktus paradigmák vannak? Hogy zajlanak a konfliktusok, mi jellemző a konfliktusok lefolyására, illetve kiterjedésére, azaz eszkalációs folyamatára? Hogyan kezelhetők, rendezhetők és menedzselhetők a konfliktusok? Mit takar a proaktív, szisztematikus és integrált konfliktus-menedzselés? A kérdésekre a választ az alábbi linkre kattintva találja.
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/2/article-p371.xml
(Korlátozott hozzáférés)
Hogyan tud az állampolgár kiállni magáért? Felvállalni konfliktust a cél érdekében?
Orosz Györgyi (Hősök Tere Alapítvány) Konfliktus és konfliktusmegoldás a civil társadalomban: tapasztalatok, tanulságok címmel közölt tanulmánya a Philip Zimbardo által alapított Hősies Képzelet Projekt (Heroic Imagination Project) mintájára létrehozott Hősök Tere Alapítvány tevékenységét ismerteti, melynek küldetése a mindennapi hősök bátorítása, illetve „kinevelése”. A cikket olvasva elgondolkodhatunk: Melyek azok a jelenségek, amelyek tudattalanul is meghatározzák a viselkedésünket adott szituációkban? Milyen belső konfliktusok, bizonytalanságok, gátak akadályozhatják az egyént abban, hogy „külső” konfliktust fel merjen, tudjon vállalni? Mi kell ahhoz, hogy merjünk új dolgokkal próbálkozni? Mit tehetünk, és mi által válhatunk képessé arra, hogy jelentőséggel bíró társas helyzetekben felelősséggel helyt tudjunk állni? Keresse fel a tanulmányt, hogy megismerhesse a válaszokat!
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/2/article-p389.xml
(Korlátozott hozzáférés)
Konfliktusok a jogász szemével! Jövőbeni konfliktusaink – a jelenben születnek?
Jádi Németh Andrea (Jádi Németh Ügyvédi Iroda,) „Konfliktusok, konfliktusrendezés és jogtudomány: a gyakorló jogász szemével” c. írásának fókuszában a konfliktusok megelőzése, kezelése, illetve megoldása áll. Megelőzhetők-e a konfliktusok? Milyen szerepe van a pénznek és időnek a konfliktusok megoldásában? Hogyan segíthet a jogászi intuíció? Hogyan jelentkeznek a konfliktusok a társaságirányításban (corporate governance), illetve családi vállalkozásokban? Milyen konfliktusok adódhatnak a felek közötti kulturális különbségekből? Lehet-e konfliktus ügyvéd és ügyfele közt? Végezetül: milyen konfliktusok kialakulásához járulhat hozzá a mesterséges intelligencia térnyerése? Ha kíváncsivá tették a feltett kérdések, a válaszokat az alábbi linkre kattintva megtalálja!
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/2/article-p381.xml
(Korlátozott hozzáférés)
Szükséges-e és ha igen milyen konfliktus a politikai életben versengő felek között?
Krekó Péter (ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar) írása a Konfliktusok a politikában: demokratikus versengéstől a szélsőséges polarizációig és a törzsi konfliktusokig címet viseli. Ha fellapozza a tanulmányt, az alábbi izgalmas kérdésekre találhat választ: Mitől konstruktív és mitől destruktív egy konfliktus? Mit takar a politikai tribalizmus vagy törzsiesség fogalma? Mit tehetünk mi magánemberként, ha szeretnénk tenni a politika törzsiesedése ellen? Mindig káros-e a politikában a konfliktus, avagy lehet-e a politikai indulatoknak is létjogosultsága?
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/2/article-p393.xml
(Korlátozott hozzáférés)
Politikai erőszak mint a konfliktus egy formája – Milyen tényezők alakítják a politikai erőszakot?
Kemény János (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, John Lukacs Intézet) A politikai konfliktusok jellegzetességei: a politikai erőszak jellemzői és következményei c. tanulmánya a politikai erőszak és az államközi erőszak szintje alatti politikai erőszakra fókuszálva világítja meg a politikai konfliktusokat. Mi befolyásolja a politikai erőszak kialakulását, megjelenési formáit és fejlődésének lehetőségeit? Hogyan hatnak a politikai rendszerek sajátosságai a politikai erőszak jelenségére? Milyen motivációk állnak a hátterében? Milyen változásokat hoztak a politikai erőszak nemzetközi trendjeiben a 90-es évek? Milyen eltérései vannak időben és térben? Milyen megoldásai lehetnek? Ezekre és hasonló izgalmas kérdésekbe vezeti be az olvasót az írás, amely itt olvasható:
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/2/article-p397.xml
(Korlátozott hozzáférés)
Amennyiben bármelyik vizsgálat érdekli, szeretne kapcsolatba lépni a szerzőkkel, akkor keresse Saád Judit szerkesztőségi titkárt (pszichoszemle@gmail.com).
Amennyiben a 2024/2. számot meg szeretné vásárolni, akkor kérjük írjon az alábbi email címre: customerservice@akjournals.com
Amennyiben egy meghatározott cikk érdekli, akkor az alábbi linken keresztül tudja megrendelni:
www.akademiai.com
Az írások egyben megtekinthetők, letölthetők itt:
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/2/0016.79.issue-2.xml
Üdvözlettel,
Prof. Fülöp Márta Saád Judit
Magyar Pszichológiai Szemle főszerkesztője Szerkesztőségi titkár