BA Alapképzés
A pszichológusképzés a bolognai rendszernek megfelelően hatféléves BA alapképzéssel kezdődik. Az alapszak teljesítésével a hallgatók viselkedéselemzői végzettséget szereznek. Ennek elvégzése azonban nem jogosít fel pszichológusi feladatok önálló ellátására, ezen tevékenységek csak magasabb végzettségű pszichológus szakember szupervíziója mellett folytathatóak, illetve pszichológus asszisztensi feladatok ellátására jogosít fel. Az okleveles pszichológusi képzettség megszerzéséhez szükség van a bolognai rendszerben meghatározott mesterképzés elvégzésére, ami a 3 éves BA képzés után plusz 2 év M.A. (esetleg M.Sc.) képzést jelent.
A 15/2006. (IV. 3.) OM rendeletet idézve, az alapképzési szak képzési céljai:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a pszichológia tudomány elméleti alapismereteinek és alapvető módszereinek birtokában – szakmai vezetés mellett – alkalmasak a pszichológia alkalmazott ágaiban feladatok ellátására. A képzés során olyan készségeket és technikákat sajátítanak el, amelyek révén alapfokon képessé válnak az egyének, a csoportok és szervezetek megismerésére, illetve fejlesztésére. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a pszichológia alapképzési szakot végzettek képesek:
– szakmai célok megértésére és megfogalmazására a viselkedéselemzés terén;
– egyének, csoportok, szervezetek és helyzetek lényeges jellemzőinek szakszerű megítélésére (felmérések, interjúk készítésére, speciális tesztek használatára);
– a megfelelő mérési technikák kiválasztására és eredményeinek értelmezésére;
– a mérési, megfigyelési és interjú adatok rendszerezésére, az adatok alapján a vezető pszichológus számára összegző beszámolók készítésére;
– szakmai szolgáltatások terén csoportfoglalkozások, speciális tréningek vezetésére;
– vezető pszichológusok felügyeletével fejlesztő célú beavatkozások végrehajtására;
– pszichológiai alkalmasság-, működés- és viselkedéselemzés során a vizsgálati eszközök használatára.
Alkalmasak továbbá:
– minden olyan szervezetben, intézményben, létesítményben munkakör betöltésére, ahol nevelés, képzés, fejlesztés, vezetés, újranevelés, korrekció, gyógyítás, illetve rehabilitációs tevékenység folyik;
– pszichológiai laboratóriumban, a munkalélektan területén az alkalmasságvizsgálatok és standard vizsgálóprogramok lebonyolítására;
– egyéni, csoportos és szervezeti szintű pszichológiai alkalmassági, működés- és viselkedéselemző vizsgálat elvégzésére.
Rendelkeznek nyitottsággal, toleranciával, közvetlenséggel, elfogadó attitűddel, jó kapcsolatteremtő és kommunikációs képességekkel. Alkalmazkodásra és együttműködésre képesek és reális önismeretük mellett motiváltak szakmai látókörük bővítésére.
Hogy mindennek elérése reális-e 6 félév alatt a hazai oktatási rendszer keretei között, annak megítélését az Olvasóra bízzuk…
A BA képzés három éve kellőképpen megalapozza a pszichológiához köthető ismereteket, valamint az egyes társtudományokba is betekintést nyernek a hallgatók (például anatómiai, neuroanatómiai, neurológiai, pszichiátriai ismeretek, statisztika és számítógépes adatelemzés, kutatásmódszertan, angol nyelvű szakirodalom, pszichológus etika). A képzés ideális lehet azok számára, akik érdeklődnek az emberek iránt, fogékonyak az emberek problémáira, segítő attitűddel rendelkeznek, és hajlandóak az élethosszig tartó tanulásra.
Alapképzés az alábbi hazai intézményekben zajlik:
- Eötvös Loránd Tudományegyetem – Pedagógiai és Pszichológiai Kar
- Károli Gáspár Református Egyetem – Bölcsészettudományi Kar
- Pázmány Péter Katolikus Egyetem – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
- Debreceni Egyetem – Bölcsészettudományi Kar
- Pécsi Tudományegyetem – Bölcsészettudományi Kar
- Szegedi Tudományegyetem – Bölcsészettudományi Kar
MA Mesterképzés
Ahhoz, hogy valaki pszichológus legyen, szükség van a BA képzés után a mesterképzést elvégezni. Itt már az egyetemek különböző szakosodási lehetőséget nyújtanak, de a végeredmény ugyanaz, egy okleveles pszichológusi diploma. Az okleveles pszichológus diploma feljogosít szakpszichológusi képesítés megszerzésére, doktori szintű képzések elvégzésére. Magyarországon a pszichológia mesterképzés hét egyetemen folyik, és az alábbi specializációk elvégzésére van lehetőség: klinikai és/vagy egészségpszichológia, kognitív pszichológia, tanácsadás- és/vagy iskolapszichológia, társadalom- és szervezetpszichológia, munka- és szervezetpszichológia, fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia, interkulturális és interperszonális pszichológia.
A 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet alapján a mesterképzési szak képzési célja:
A képzés célja olyan pszichológus szakemberek képzése, akik megszerzett pszichológiatudományi ismereteik birtokában tájékozottak a pszichológia több ágában. Ismerik a pszichológus szakma módszereit és eszközeit és képesek ezeket az egyének, csoportok vagy szervezetek megismerése és fejlesztése érdekében használni. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.
A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
– a pszichológiatudomány történetét és meghatározó elméleti nézőpontjait,
– az alkalmazott pszichológiai területek és a társtudományok alapismereteit,
– a pszichológiatudomány módszereit, az adatok feldolgozásának, kezelésének szakmai-etikai szabályait,
– a tudományos kutatás, szakmai önképzés és a hatékony kommunikáció módszereit,
– a választott specializáció speciális ismereteit és módszertanát.
Az MA diplomával rendelkező okleveles pszichológus azonban nem jogosult szakpszichológusi feladatkörök ellátására, nem készíthet szakvéleményt, nem végezhet pszichoterápiát, nem használhat a személyiséget befolyásoló módszereket, ezekhez mind további képzésben való részvétel szükséges (lásd szakpszichológusi képzés, pszichoterapeuta képzés, módszerspecifikus képzés). Az egyes hazai egyetemek az alábbi szakosodási lehetőséget nyújtják az MA képzés során:
Eötvös Loránd Tudományegyetem – Pedagógiai és Pszichológiai Kar
- Klinikai- és egészségpszichológia
- Kognitív pszichológia
- Tanácsadás- és iskolapszichológia
- Társadalom- és szervezetpszichológia
- Fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia
Károli Gáspár Református Egyetem – Bölcsészettudományi Kar
- Klinikai és egészségpszichológia
Pázmány Péter Katolikus Egyetem – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
- Interkulturális és interperszonális pszichológia
- Klinikai és egészségpszichológia
- Fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia
- Társadalom- és szervezetpszichológia
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – GTK
- Munka- és szervezetpszichológia
- Kognitív pszichológia
Debreceni Egyetem – Bölcsészettudományi Kar
- Tanácsadás- és iskolapszichológia
- Munka- és szervezetpszichológia
Szegedi Tudományegyetem – Bölcsészettudományi Kar
- Kognitív pszichológia
- Tanácsadás- és iskolapszichológia
- Klinikai és egészségpszichológia
Pécsi Tudományegyetem – Bölcsészettudományi Kar
- Kognitív pszichológia
- Társadalom- és szervezetpszichológia
- Klinikai és egészségpszichológia
- Fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia
PhD doktori képzés
A doktori képzés által a Ph.D. fokozat megszerzésére nyílik lehetőség. A doktori kurzusokon való részvétel mellett a doktorjelöltek témavezetőik által irányított kutatásokban vesznek részt. A képzés végén a hallgatók elkészítik doktori disszertációjukat, majd a jelölt doktori címet kap, amelynek megszerzésével részt vehetnek az egyetemi oktatásban és önálló kutatásban. A doktori képzésben való részvétel nem jogosít fel szakpszichológusi feladatok ellátására.