A Magyar Pszichológiai Szemle a Magyar Pszichológiai Társaság folyóirata; magyarországi kutatások eredményeit és alkalmanként külföldi szerzők tanulmányait közli a következő kutatási területeken: általános és fejlődéspszichológia, klinikai, pedagógiai és szociálpszichológia, művészetpszichológia, kriminál-pszichológia stb.
A folyóiratot az Akadémiai Kiadó adja ki, további információ a Kiadó honlapján:
https://akjournals.com/view/journals/0016/0016-overview.xml
Megjelent a Magyar Pszichológiai Szemle 2019/3-as száma!
FIGYELEM!
A Magyar Pszichológiai Szemle 2019/3-as száma olyan tanulmányokat tartalmaz, amelyek a POZITÍV PSZICHOLÓGIA tematikáján belül születtek.
A tanulmányok együttese
OLÁH ATTILA
a Magyar Pszichológiai Szemlét tulajdonló Magyar Pszichológiai Társaság volt elnökének 70. születésnapját ünnepli.
Vajon pozitív-e a pozitív pszichológia jövője?
Meghatározott-e genetikailag a boldogságalapszintünk? Lehetséges-e a pozitív élmények tudatos szabályozásán keresztül a jóllét tartós növelése? Mik azok a pozitív pszichológiai intervenciók? Mennyire lehetnek hatékonyak és van-e hosszabb távú eredményességük?
Nagy Henriett (ELTE) tanulmánya néhány újabb kutatási eredményt és kritikai észrevételt mutat be a pozitív pszichológia elméleti hagyományaihoz és alkalmazási lehetőségeihez kapcsolódóan, amelyek az irányzat jövőjének alakulását befolyásolhatják. Amennyiben kíváncsi a válaszokra, ezt a cikket mindenképpen érdemes kézbe vennie.
Jó-e ha egy serdülő élsportoló perfekcionista?
Mi az a perfekcionizmus paradoxon? Kit tekinthetünk perfekcionistának? Hogy lehet kiküszöbölni a perfekcionizmus teljesítménygyengítő hatásait élsportolók esetében? Vajon magasabb jólléttel jellemezhetők az adaptív perfekcionista élsportolók, nem élsportoló társaikhoz képest? Ha kíváncsi a válaszokra, továbbá érdeklik egy izgalmas hazai, serdülő élsportolók körében végzett friss (2017. január-2018. január között folyó) empirikus vizsgálat eredményei, feltétlenül olvassa el Reinhardt Melinda (ELTE), Tóth László (ZESZ) és Kenneth G. Rice (TE) tanulmányát.
Mérhető-e tudományosan megbízható módon a boldogság 10-14 éves korban?
Hogy lehet a gyermekek szubjektív jóllétét és a mentális egészségét mérni? Miért is fontos ezek mérése az iskolában? Ha kíváncsi az iskolai környezetben alkalmazható gyerekboldogság kérdőív, illetve egy felnőtt magyar mentális egészség teszt magyarra adaptálásának leírására, és a 10-14 éves magyar iskolás korosztályra adaptált teszt méréseinek eredményeire, érdemes fellapoznia Vargha András (KGE), Török Regina (KGE), Diósi Karola (KGE, ELTE) és Oláh Attila (ELTE) tanulmányát.
Flow-t tapasztal társas helyzetben? Mi következik ebből?
Magyaródi Tímea (ELTE) online kérdőíves kutatásában a társas helyzetben tapasztalt flow élmény boldogságorientációkhoz való kapcsolódását vizsgálja, az alábbi kérdésekre keresve a választ: Milyen összefüggés van a társas helyzetben tapasztalt flow és a jóllét különböző dimenziói között? Van-e számottevő különbség az örömteli és jelentésteli életet élő csoportok között a flow élmény gyakorisága és társas helyzetben átélt szubjektív dimenziói vonatkozásában, illetve az üres és teljes életet élők között? Milyen egyéb dimenziók mentén tehető meg az összehasonlítás? Ha érdeklik ezek az izgalmas kérdések, Magyaródi Tímea tanulmányát mindenképpen olvassa el.
Test-képek a pozitív pszichológiában és mi az, hogy testpozitív mozgalom?
Miként jelenik meg, és milyen helyet foglal el a pozitív pszichológiai elméletalkotásban és gyakorlatban a testkép? Mi az az „embodiment” és milyen mérőeszközei vannak a testértékelésnek? Milyen dilemmái vannak a testpozitív mozgalmaknak és milyen szerepet játszik ebben a közösségi média? Milyen jövője van a pozitív testkép kutatásának? Csabai Márta (SZTE) áttekintő tanulmánya mindezekre az izgalmas kérdésekre válaszol.
Hogyan szabályozhatjuk sikeresen az érzelmeinket? Hol követjük el a hibát, ha nem sikerül?
Kökönyei Gyöngyi (ELTE, SE) és Kocsel Natália (ELTE, SE) többek között az alábbi kérdéseket járja körül: Mi a különbség az érzelemszabályozás és az érzelemfókuszú megküzdés között? Milyen stratégiákkal, milyen képességek és készségek birtokában tudjuk hatékonyan kezelni érzelmeinket? Hogyan befolyásolhatjuk érzelmi élményeinket? Milyen szakaszai és alfolyamatai vannak az érzelemszabályozásnak és hol léphetnek fel hibák a rendszerben? Hogyan ötvözhetők az érzelemszabályozás folyamataira irányuló kutatások és az érzelmi intelligencia-kutatások? Ha felkeltették érdeklődését a fenti kérdések, feltétlenül ajánljuk, hogy olvassa el ezt a cikket.
Hozzásegítenek-e a boldogsághoz a nárcisztikus vonások?
Engyel Márton (ELTE) áttekintő tanulmányából megtudhatjuk, hogy milyen pozitív és negatív következményekkel járhat a nárcisztikus működésmód. Továbbá, hogy mennyire költséges a nárciszizmus? Mik a jellegzetességei a grandiózus, illetve a sérülékeny nárcizmusnak? Hogy korrigálható a narcisztikus személy pozitív önbemutatása? Hogy viszonyul a nárciszizmus az autonómia, kompetencia és kapcsolódás alapvető szükségleteihez? Ezekre az izgalmas kérdésekre kaphat választ, aki fellapozza a tanulmányt.
A weboldalaktól a csevegőrobot terapeutákig, azaz mit várhatunk a pozitív technológia irányzatától?
Amennyiben érdeklik a digitális jólléttel kapcsolatos kutatások és legfrissebb eredmények, olvassa el Szondy Máté áttekintő tanulmányát, amelyben többek között az alábbi kérdésekre találhatunk választ: Hogy tudjuk kihasználni az új technológiák adta lehetőségeket, elkerülve a bennük rejlő veszélyeket? Hogy segíthetik ezek a technológiák a rehabilitáció és a pszichoterápia folyamatát, illetve a különféle pozitív érzelmek és állapotok létrejöttét? Mi az a technostressz? Milyen területek állnak jelenleg a pozitív technológia irányzat érdeklődésének homlokterében? Képesek-e a technológiai eszközök pozitív érzelmeket és állapotokat ösztönözni? Hogyan csökkenthetők az új technológia káros hatásai?
Amennyiben bármelyik vizsgálat érdekli, szeretne kapcsolatba lépni a szerzőkkel, akkor keresse Saád Judit szerkesztőségi titkárt (pszichoszemle@gmail.com).
Amennyiben a 2019/3. számot meg szeretné vásárolni, akkor kérjük írjon az alábbi email címre: journals@akkrt.hu
Amennyiben egy meghatározott cikk érdekli, akkor az alábbi linken keresztül tudja megrendelni:
https://akademiai.com/toc/0016/74/3
Üdvözlettel,
Prof. Fülöp Márta Saád Judit
Magyar Pszichológiai Szemle főszerkesztője Szerkesztőségi titkár
fulop.marta@ttk.mta.hu
Megjelent a Magyar Pszichológiai Szemle 2019/2-es száma!
A diszlexiásoknak más az arc-és tárgyfelismerése? Összefügg az olvasás elsajátítása az arc- és tárgyfelismeréssel?
Oláh Adrienn Réka (BMGE) és Németh Kornél (BMGE) írásukban többek között az alábbi kérdésekre keresik a választ: Milyen funkcionális- és strukturális agyi eltérések mutathatók ki a diszlexiában? Hogyan érhető tetten az agyi újrahasznosítás az evolúciós léptékben mérve „fiatalnak” számító olvasás feltalálása kapcsán? Hogy függ össze az olvasás elsajátítása az arc-és tárgyfelismerésünkkel? Hogyan hat az írni-olvasni tudás a vizuális felismerés féltekei specializációjára? Ha mindezek felkeltették az érdeklődését, vagy ha esetleg arra kíváncsi, hogy milyen gyakorlati célok fogalmazhatók meg mindebből a jövő vizsgálatai számára, akkor feltétlenül ajánljuk, hogy olvassa el az Arcfeldolgozási folyamatok fejlődési diszlexiában c. cikket.
A bűnelkövetői narratívák és az érzelmek. A Bosszúálló, a Profi, a Tragikus hős, és az Áldozat – mást éreznek?
Mit érez egy bűnelkövető a bűncselekmény elkövetése során? Hogy függ össze az identitás-konstruálás az érzelmekkel? Mitől függ, hogy a bűnelkövető képes-e a negatív eseményeket pozitívvá formálni? Milyen érzelmek társulnak a különböző bűncselekménytípusokhoz? Kovács Zsuzsanna (VMBVI),, Dr. Boros János (PPKE), Patyi Dániel (KDOBVI) és Szucsáki Melinda (BvOP) bűnözői életnarratívák vizsgálatával arra keresték a választ, hogy hogyan segíthetik mindezen felismerések a társadalmi visszailleszkedést, a rehabilitáció folyamatát, amelyekről „A bűnözői életnarratíva konstrukciói és kapcsolatuk az érzelmekkel c. cikkben olvashat.
A sportháromszög dinamikája – Azaz hogyan befolyásolja a fiatal sportolókat az edzővel, szülőkkel való kapcsolat?
Kovács Krisztina (TE), Gyömbér Noémi (TE), Kelemen Ákos (Torony Sportegylet), Fodorné Földi Rita (KRE) az utánpótláskorú sportolók körében végzett kérdőíves kutatásukban azt vizsgálták, hogy mi befolyásolja, hogy a fiatal sportoló hosszú távon megmaradjon a sportágában. Hogyan befolyásolja őket az edző-szülő, szülő-sportoló, szülő-edző kapcsolat? Milyen összefüggések vannak a kompetencia és autonómia érzése, illetve ennek támogatása között? Az edzői vagy a szülői oldal hatása az erősebb? Miként változik az autonómia és célorientáció kapcsolata? Hogyan lehet segíteni a résztvevőket abban, hogy a sportoló egy egészséges és eredményes sportolói karriert mondhasson magáénak? Néhány kérdés, amelyekre megtalálja a választ Az észlelt autonómia támogatás hatása a teljesítés célokra utánpótlás karate korosztályoknál c. írásban.
Mennyiben virtuális a virtuális valóság?
Hogyan fokozható a komputer és ember interakciójának valóságtartalma? Nézőként, vagy szereplőként veszünk-e részt a virtuális valóságban? Mi is az a cybersickness? Hogyan mérhető a virtuális valóságban való jelenlétérzés? Hogy jelenik meg a személyes identitás? Létezik-e egy időben két különböző típusú valóság? Milyen lehetőségei vannak a virtuális valóság alkalmazásának az oktatásban, a pszichoterápiában? Kállai János (PTE ÁK, PTE BTK) ezekre a kérdésekre keresi a választ A komputer által létrehozott virtuális valóság pszichológiai mechanizmusai: téri reprezentációs sajátosságok c. áttekintő tanulmányában.
Milyen sajátosságai vannak a vak gyermekek nyelv-és beszédfejlődésének és mi áll ezek hátterében?
Pajor Emese (BGGYK), Beke Anna Mária (SE) és Csépe Valéria (MTA TTK) egy kevéssé kutatott és feltárt területet vizsgálnak írásukban. Milyen hatással van a vizualitás hiánya a nyelvfejlődésre? Milyen eltérések tapasztalhatók a vak gyermekek nyelvfejlődésében a látó gyermekekéhez képest? Milyen nyelvelsajátítási stratégiákat alkalmaznak a vak gyermekek? Mi a környezet szerepe a vak gyermekek nyelv-és beszédelsajátításában? Hogyan alakulnak a nyelvfejlődésben mutatkozó eltérések a gyermekek növekedésével? És mi a helyzet a felnőttkorban?
Ha kíváncsi arra, hogy milyen válaszokat adnak a szerzők a fenti kérdésekre, olvassa el a Vak gyermekek nyelv-és beszédfejlődésének sajátos vonásai és háttere c. cikket.
Mi az a társas pragmatikai kommunikációs zavar?
Svindt Veronika (MTA NYI) írása az első hazai kísérlet a kutatásban és gyógypedagógiai gyakorlatban mindezidáig kevés figyelmet kapó, 2013-ban bevezetett új diagnosztikai kategória, a társas (pragmatikai) kommunikációs zavar specifikus természetének bemutatására. Mi vezetett az önálló diagnosztikai kategória megszületéséhez? Melyek a társas pragmatikai kommunikációs zavar diagnosztikai kritériumai? Milyen szűrő- és diagnosztikai eljárások léteznek a pragmatikai nehézségek felmérésére? Ezen kérdésekre keresi a választ az áttekintő tanulmány.
Megváltozik-e a figyelmünk a fenyegető ingerek hatására?
Zsidó N. András (PTE) áttekintő tanulmányából többek között megtudhatjuk, hogy milyen figyelmi torzítások fordulnak elő fenyegető ingerek hatására? Milyen idegrendszeri tényezők állhatnak ezek hátterében? Vajon a fenyegető ingerek segítik vagy hátráltatják a további figyelmi folyamatokat? Mely faktorok köthetők az észlelő személyéhez? Miként segíthetnek a fenyegető ingerek hatásaira vonatkozó kérdések megválaszolásában az idősek körében végzett vizsgálatok? Milyen kompenzációs hatása lehet a fenyegető ingereknek a kognitív rendszerre? Amennyiben a fenti kérdések felkeltették az érdeklődését, érdemes elolvasnia az „A fenyegető ingerek hatására fellépő figyelmi torzítások és változások a fenntartott figyelmi folyamatokban” c. cikket.
Születésnapi interjú az űrpszichológussal
A számban ezen kívül Balázs László, az MTA Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének tudományos főmunkatársa, a hazai űrpszichológiai kutatások megalapítója 70. születésnapja tiszteletére egy újabb nagyívű tudományos életutat bemutató interjú kapott helyet, melyet Fülöp Márta készített „Hogyan lettem űrpszichológus?” címmel. Ha érdekli, hogy milyen módon lehet kognitív kísérleteket folytatni az űrben, akkor feltétlenül olvassa el az interjút!
“Aranyoklevelesek”: kik végeztek az ELTE pszichológia szakán 50 évvel ezelőtt?
Ugyancsak ebben a lapszámban olvashatjuk Dúll Andrea, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának általános dékánhelyettese ünnepi beszédét, amely az ELTE Ünnepi Közgyűlésén hangzott el az „Aranyokleveles pszichológusok” jubileumi oklevelek adományozása alkalmából.
Végezetül a számban számos elmélyülten elemző könyvismertetést is talál!
Amennyiben bármelyik vizsgálat érdekli, szeretne kapcsolatba lépni a szerzőkkel, akkor keresse Saád Judit szerkesztőségi titkárt (pszichoszemle@gmail.com).
Amennyiben a 2019/2. számot meg szeretné vásárolni, akkor kérjük írjon az alábbi email címre: journals@akkrt.hu
Amennyiben egy meghatározott cikk érdekli, akkor az alábbi linken keresztül tudja megrendelni:
https://akademiai.com/toc/0016/74/2
Üdvözlettel,
Prof. Fülöp Márta Saád Judit
Magyar Pszichológiai Szemle főszerkesztője Szerkesztőségi titkár
fulop.marta@ttk.mta.hu pszichoszemle@gmail.com
Megjelent a Magyar Pszichológiai Szemle 2019/1-es száma!
INTERAKCIÓS SZEMLÉLETŰ HIPNÓZISKUTATÁSOK
A tematikus szám szerkesztői: Költő András és Józsa Emese
Interakciós szemléletű hipnóziskutatás: a hipnózis szociál-pszichobiológiai modelljének kísérleti háttere
Az 1980-as évektől kezdve az Eötvös Loránd Tudományegyetemen működő Hipnóziskutató Laboratórium olyan komplex vizsgálati paradigmát alkalmaz, amely a hipnotizált személy és a hipnotizőr viselkedéses, élménybeli, élettani és kapcsolati jellemzőit egyszerre, a két résztvevő közötti interakció fényében vizsgálja. Ezt a paradigmát – és az alapjául szolgáló szociál-pszichobiológiai hipnózismodellt – mutatja be a tematikus szám első tanulmánya, Bányai Éva (ELTE) írása. Bár az interakciós szempontú megközelítés idő- és munkaigényes, gyökeresen megújította mind a hipnózis elméleti, mind gyakorlati vonatkozásait, így a hipnózis terápiás alkalmazását is.
A Tudat Fenomenológiája Kérdőív magyar változatával szerzett tapasztalatok
Józsa Emese (ELTE), Költő András (ELTE; National University of Ireland Galway), Bányai Éva (ELTE) és Varga Katalin (ELTE) tanulmánya a Tudat Fenomenológiája Kérdőív (Pekala 1982, 1991) magyar adaptációját és a kérdőív alkalmazásával kapott eredményeket foglalja össze. A kérdőív a tudat módosulásának mértékét és a szubjektív élmények mintázatát méri, és nem csupán hipnózisban, hanem bármilyen más helyzetben is alkalmazható, ahol a tudatállapot módosulására számítunk, így lehetővé teszi a különféle módszerekkel létrehozott vagy spontán kialakuló módosult tudatállapotok szubjektív élményeinek összehasonlítását is. Felhasználási lehetőségeit irodalmi összefoglalóval és kutatócsoportunk korábbi eredményeiből származó példákkal szemléltetjük. Kutatócsoportunknak a kérdőívvel hipnózishelyzetben kapott eredményei közül az interakciós szemlélet szempontjából kiemelkedő, hogy a szubjektív élmények szintjén a hipnotizőrök ugyanolyan mértékű tudatállapot-módosulásról számolnak be, mint az alanyok.
Hipnotizőrök archaikus bevonódásának vizsgálata
Az alany hipnotizőrrel kapcsolatos áttételi érzelmi bevonódásának mérésére szolgáló Archaikus Bevonódási Skála már régóta rendelkezésünkre áll, azonban a hipnózis interaktív megközelítése alapján a hipnotizőr ilyen jellegű élményeinek mérésére is szükség van. Bányai Éva (ELTE), Józsa Emese (ELTE) és Költő András (ELTE; National University of Ireland Galway) tanulmánya az erre a célra általunk kialakított hipnotizőri Archaikus Bevonódási Skála bemutatását szolgálja, mely megfelelő pszichometriai mutatókkal rendelkezik. A két skála alkalmazásával lehetővé vált az alanyok és hipnotizőrök archaikus bevonódásának összevetése, mely nagyfokú hasonlóságra mutatott rá, míg az egyes hipnotizőrök archaikus bevonódása szignifikáns különbségeket mutatott. Eredményeink arra utalnak, hogy az alanyok hasonló erősségű archaikus bevonódást élnek át különböző hipnotizőrökkel, az egyes hipnotizőrök érzelmi viszonyulása azonban jelentősen eltérhet más-más alannyal végzett laboratóriumi hipnózisok során. Ez a megfigyelés fontos adalékokat szolgáltat a hipnoterápiás kapcsolat jobb megértéséhez is.
A felnőttkori hipnotikus fogékonyság fejlődési és szocializációs meghatározói
Az alany és a hipnotizőr közötti kapcsolat bizonyos értelemben „újraéleszti” a gyermek–szülő viszonyt. Például a hipnoterapeuta (öntudatlanul vagy tudatosan) anyai vagy apai jellegű hipnózis-stílust alkalmazhat különböző klienseivel. Ennek ellenére keveset tudunk arról, hogy az alany szüleivel kapcsolatos emlékei befolyásolják-e hipnózisba való bevonódását. Költő András (ELTE; National University of Ireland Galway), Józsa Emese (ELTE) és Bányai Éva (ELTE) tanulmánya azokat a vizsgálatokat foglalja össze, amelyekben munkacsoportunk az alanyok szüleik nevelési stílusára vonatkozó emlékek és a viselkedéses, fenomenológiai és kapcsolati hipnózis-dimenziók kapcsolatát elemezte. A szigorú, hideg, büntető szülőket felidéző alanyok félelemtelibb helyzetként élték meg a hipnózist, és igyekeztek elkerülni, hogy a hipnotizőr elégedetlen legyen velük. Ezeket az összefüggéseket azonban részben az alexitímiás érzelemfeldolgozás – az érzelmek azonosításának nehézsége – mediálja. A hipnoterápia megtervezéséhez segítséget jelenthet, ha a terapeuta az intervenciók megtervezése előtt felméri a kliens szüleivel kapcsolatos emlékeit.
Új kutatási eredmények aktív-éber hipnózisban: fenomenológiai, fiziológiai és endokrin elemzések
Bányai Éva az 1970-es években, Ernest R. Hilgard Stanford egyetemi hipnózis-laboratóriumában dolgozta ki az aktív-éber hipnózist, amivel bebizonyította, hogy hipnotikus módosult tudatállapot nem csak a hagyományos, relaxáción alapuló módszerrel, de aktivitás fokozásával is létrehozható. Számos vizsgálat bebizonyította, hogy relaxáció hipnózis során – különösen a közepes és erős fogékonyságú alanyok esetén – jelentős elmozdulás történik mind az alany, mind a hipnotizőr agyféltekei aktivitásában és pszichoendokrin folyamataiban. Kasos Enikő (ELTE), Kasos Krisztián (ELTE), Józsa Emese (ELTE), Költő András (ELTE; National University of Ireland Galway), Bányai Éva (ELTE) és Varga Katalin (ELTE) ebben a tanulmányban olyan vizsgálatokat mutatnak be, amelyek az elektrodermális aktivitás és az oxitocin- és kortizolszint elemzése révén alátámasztják, hogy az aktív-éber hipnózisban is megjelennek hasonló központi idegrendszeri és hormonális változások. Ezek erőssége összefügg az alany hipnábilitásával és a módosult tudatállapot fenomenológiájával. Eredményeik alátámasztják, hogy az aktív-éber hipnózis is előidézi a hagyományos hipnózisban talált, kölcsönös idegélettani és endokrin változásokat, s így a hipnoterápia fontos eszköze lehet.
A hipnotikus interakciók fenomenológiája
Varga Katalin (ELTE) tanulmánya elméleti megfontolásokat és empirikus adatokat mutat be a hipnotikus interakció résztvevői által átélt szubjektív élmények párhuzamos feldolgozásával kapcsolatban. Mindennek eredményeként a hipnotizőr és alanya élményeinek jellegzetes egybecsengése alapján a fenomenológiai szinkront is az interakciós szinkronjelenségek körébe sorolhatjuk. A hipnózis szakirodalmán belül azonban még várat magára az áttörés az élmény-dimenzió kellő súlyú képviseletében. Ennek éppen az az egyik oka, hogy egyelőre nagyon kevés empirikus kutatás van ezen a téren. Laboratóriumunknak a tanulmányban bemutatott nemzetközileg is elismert, ígéretes eredményei tehát hiánypótlónak tekinthetők. A modern anya-gyerek kutatásokat figyelembe véve a tanulmány konklúziója, hogy a hipnózis a kedvezőtlen korai élmények korrigálásának hatékony terápiás eszköze lehet.
Amennyiben a 2019/1. számot meg szeretné vásárolni, akkor kérjük írjon az alábbi email címre: journals@akkrt.hu
A különszám cikkei letölthetőek az alábbi linken keresztül:
www.akademiai.comhttps://akademiai.com/toc/0016/74/1
Üdvözlettel,
Prof. Fülöp Márta Saád Judit
Magyar Pszichológiai Szemle főszerkesztője Szerkesztőségi titkár
fulop.marta@ttk.mta.hu pszichoszemle@gmail.com
Megjelent a Magyar Pszichológiai Szemle 2018/4-es száma!
Hogyan gondolkodik egy magyar tanuló a kortársbántalmazásról (bullying)?
Vajon hány szót használ egy magyar tanuló a kortársbántalmazás jelenségére? Hogyan látja az áldozat és az elkövető szerepét? Miben látja a jelenség okát? És hogy ítéli meg a következményeit? Hol húzza meg az ugratás és a bullying határát? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a szerzők, Várnai Dóra Eszter (ELTE), Jármi Éva (ELTE), Arnold Petra (ELTE), Demetrovics Zsolt (ELTE), Németh Ágnes (ELTE), Kökönyei Gyöngyi (ELTE, SOTE), és Örkényi Ágota (ELTE) egy nemzetközi kutatás keretein belül végzett vizsgálatukban. A cikk a tudományos és laikus értelmezések, valamint a téma hazai és nemzetközi kutatás-módszertanainak összevetésével a bullying fogalmának pontosabb értelmezéséhez és ezáltal a hazai kutatástervezés, szakmai párbeszéd és a témáról való egységes gondolkodás elősegítéséhez kíván hozzájárulni.
Egy friss kutatás eredményei a hazai felnőttnépesség droghasználatáról
Paksi Borbála (ELTE), Demetrovics Zsolt (ELTE), Magi Anna (ELTE) és Felvinczi Katalin (ELTE) tanulmányukban a felnőtt népesség droghasználatának 2015-ös felmérése eredményéről számolnak be. Ha érdeklik a hazai droghasználat-kutatás legújabb eredményei, kíváncsi, hogy mik az egyes korosztályokban mutatkozó rizikófaktorok, az észlelt hozzáférés, észlelt fogyasztás és fogyasztásnak való kitettség összefüggései, hogy mely társadalmi-demográfiai, illetve pszichológiai jellemzők gyakorolnak hatást a tiltottdrog használat előfordulására, vagy a drogjelenség percepciója és a valós droghasználat közti összefüggésekre kíváncsi, mindenképpen olvassa el a cikket.
Önvizsgálat a tudományos pszichológiában
Szokolszky Ágnes (SZTE) írása kíméletlen alapossággal tárja fel a pszichológia 2000-es évek elején kibontakozó válságfolyamatait, azok okait és szimptómáit. A tudományos csalásoktól kezdve a vitatható kutatási eljárásokon keresztül a rossz praxisok elterjedtségéig széles a paletta.
Amennyiben érdeklik a híres/hírhedt esetek, az okok és magyarázatok, vagy kíváncsi arra, hogy milyen tanulságot von le mindebből a szerző, és hosszú távon milyen lehetőséget lát a felsorolt problémák orvoslására, ezt a cikket mindenképpen érdemes kézbe vennie.
Zsugorodó társadalmak – és ami mögötte van
Vajon milyen a saját elhatározásból gyermektelen nők helyzete pszichológiai szempontból? Milyen személyiségjellemzők, motivációk és fejlődéslélektani sajátosságok, szociálpszichológiai hatások állnak a háttérben? Milyen definíciókat ismer a szakirodalom, milyen nemzetközi és hazai kutatások léteznek a témában? És mi a helyzet a saját elhatározásból gyermektelen férfiakkal? Ezekre az izgalmas kérdésekre kísérel meg választ adni Kis Andrea (Debreceni Egyetem) alapos és átfogó szakirodalmi áttekintésében.
Hol vagyunk otthon? Hol vagyunk otthontalanok? A hajléktalanság pszichológiájának új értelmezése
Kántor Árpád (ELTE) és Dúll Andrea (ELTE) tanulmányában a hajléktalanság-kutatás történetének, modelljeinek, és a hajléktalanság-pszichológia hiányosságainak bemutatását követően az otthon fogalmának környezetpszichológiai megközelítéséből kiindulva, a kontinuum-elméletek alapján a hajléktalanság értelmezésének új perspektíváit tárja fel. Mitől érezzük magunkat otthon? Hányféle lelki otthon létezik? Mik a lelki otthontalanná válás lehetséges okai? Kortünet-e az otthon élményének elvesztése? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphat választ, ha elolvassa a tanulmányt.
Sikeresség, fogyatékosság, újragondolás – az evolúciós pszichológia a „konszolidálódás” útján
Bereczkei Tamás (PTE) tanulmánya, amely a Magyar Pszichológiai Társaság XXVII. Országos Tudományos Nagygyűlésén elhangzott Kardos Lajos-emlékelőadásának összegzése, az evolúciós pszichológia 25. évfordulója kapcsán olyan kérdésekre keresi a választ, mint: Hogyan tudja megőrizni az irányzat a hitelességét? Milyen válaszok születtek a korábban elhangzott kritikákra? Milyen átrendeződések mentek végbe az elmúlt évtizedben az evolúciós pszichológián belül? Mi az a Machiavelli intelligencia hipotézis és milyen magyarázatokat kínál az evolúciós pszichológia? Milyen sikeres magyarázó modellek köszönhetők az irányzatnak? Néhány kérdés, amelyekre megtalálja a választ a cikkben!
A számban ezen kívül számos könyvismertetést is talál többek között Borgos Anna új könyvéről, amely a nők szerepét mutatja be a pszichonalízisben, Huszár Ágnes írt kitűnő recenziót!
Végezetül egy reflexió olvasható „Karácsony Sándor és a magyar pszichológia” c. konferenciakötet Pléh Csaba által készített recenziójáról, a kötet szerkesztője, Lányi Gusztáv tollából.
Amennyiben bármelyik vizsgálat érdekli, szeretne kapcsolatba lépni a szerzőkkel, akkor keresse Dorner László szerkesztőségi titkárt (pszichoszemle@gmail.com).
Amennyiben a 2018/4. számot meg szeretné vásárolni, akkor kérjük írjon az alábbi email címre: journals@akkrt.hu
Amennyiben egy meghatározott cikk érdekli, akkor az alábbi linken keresztül tudja megrendelni:
https://akademiai.com/toc/0016/73/4
Üdvözlettel,
Prof. Fülöp Márta Dorner László
Magyar Pszichológiai Szemle főszerkesztője Szerkesztőségi titkár
fulop.marta@ttk.mta.hu pszichoszemle@gmail.com
Kedves Érdeklődők,
MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE 73. évfolyamának 3. száma
2018/3 szám tartalomjegyzéke és a cikkek tartalmának rövid összefoglalása a tartalomjegyzék alatt!
Eredeti közlemények:
- Horváth Mária Dóra, Szegedi Hallgató Emese, Csábi Eszter: Vizuális ingerek figyelemelterelő hatásának vizsgálata vezetést szimuláló feladat során
- Fenyves Laura, Bányai-Nagy Henriett: Az érzelmi intelligencia összefüggései az álomjellemzőkkel, az alexitímiával és a globális jólléttel
- Fényszárosi Éva, Sallay Viola, Matuszka Balázs, Martos Tamás: Munkával kapcsolatos motivációk és elégedettség – személy-orientált elemzés
- Berze Iván Zsolt, Dúll Andrea: A helyidentitás mint identitásorientáció?
Szemle:
- Balázs Katalin, Bakó Panna, Gerhát Réka: A meggyőzési tudatosság – A pszichológia mostoha gyermeke
- Szabó Lajos: A vallás kognitív elméletei- áttekintés
- Csenki Laura, Jambrik Máté: A Világjáték-teszt történeti bemutatása
Recenziók:
- Noam Chomsky Miféle teremtmények vagyunk? (Szabó Eszter)
- Hámori Eszter: A korai kapcsolat zavarai. Pszichoanalízis, kötődéselmélet és csecsemőkutatás a korai kapcsolati patológiák megértésében. (Boross Ottilia)
- Brady Wagoner: The constructive mind Bartletts’ psychology in reconstruction (Pléh Csaba)
Beérkezett könyvek:
- szerkesztő: Pléh Csaba
Elterelik-e a közúti reklámok az autóvezetők figyelmét?
Az eredeti közlemények sorát Horváth Mária Dóra, Szegedi Hallgató Emese és Csábi Eszter cikke nyitja meg, melyben a szerzők annak a kérdésnek a vizsgálatára vállalkoztak, hogy a közúti reklámok mennyire terelik el a vezetők figyelmét. A vezetést szimulációval vizsgálták, ahol jelzőtáblákra kellett reagálni, miközben egyes esetekben zavaró ingerekkel szembesültek, melyek elterelhették a figyelmüket. Ha kíváncsi arra, a különböző zavaró ingerek milyen hatással voltak a személyek reakcióidejére, feltétlenül olvassa el a Vizuális ingerek figyelemelterelő hatásának vizsgálata vezetést szimuláló feladat során c. cikket!
Milyen az alexitímiások érzelmi intelligenciája és pszichés jólléte?
Fenyves Laura és Bányai-Nagy Henriett fontos téma, az alexitímia vizsgálatára vállalkoznak. Az érzelmi intelligenciával való kapcsolat mellett arra is kíváncsiak, hogy milyen összefüggésben áll az alexitímia a jóllét érzésünkkel, valamint azzal, hogy milyen gyakran idézzük fel álmainkat, milyen gyakran élünk át pozitív álmokat, egyáltalán, mennyire élénkek ezek az álmaink, és hogy az álmok segítenek-e az érzelmi megküzdésben. Ha kíváncsi a fenti összefüggésekre, lapozza fel Az érzelmi intelligencia összefüggései az álomjellemzőkkel, az alexitímiával és a globális jólléttel c. cikket.
Mi motivál minket a munkahelyünkön? Kik azok a „rendkívül motiváltak”?
Napjainkban egyre több szakkönyv foglalkozik a munkavállalók elégedettségével, a munkakörülmények, a jóllét hatékonyságra gyakorolt szerepével. Ebbe a sorba illeszkedik Fényszárosi Éva, Sallay Viola, Matuszka Balázs és Martos Tamás cikke, mely a Munkával kapcsolatos motivációk és elégedettség – személy-orientált elemzés címen jelent meg jelen lapszámunkban. Ha kíváncsi arra, mit takar a rendkívül motivált, az alulteljesítő, a kiegyensúlyozott vagy a belsőleg motivált munkavállaló, az erről való tudás hogyan járulhat hozzá például a munkahelyváltásra irányuló szándékok hatékonyabb bejóslásához és a hatékonyabb motiváláshoz, valamint milyen kapcsolatban áll mindez a stresszhelyzetek átélésével, olvassa el a cikket!
Mennyire tudunk tudatosan ellenállni a minket meggyőzni kívánó reklámoknak?
Balázs Katalin, Bakó Panna, Gerhát Réka cikkükben a viselkedéses közgazdaságtan és a fogyasztói magatartás vizeire eveznek, azt a kurrens témát górcső alá véve, hogy mennyire vagyunk meggyőzhetőek, és mennyire tudunk ellenállni a meggyőzésnek, amit a pszichológia meggyőzési tudatosságként emleget. Ha kíváncsi arra, milyen összefüggés mutatkozik a meggyőzési tudatosságunk szintje és a személyiségünk között, hogyan lehet mérni, és hogyan lehet fejleszteni ezt a jellemzőnket, olvassa el A meggyőzési tudatosság – A pszichológia mostoha gyermeke c. cikket.
Mennyire magyarázható a vallás a kognitív pszichológia keretében?
Egy egészen újszerű megközelítéssel találkozhat, aki kézbe veszi Szabó Lajos: A vallás kognitív elméletei- áttekintés c. cikkét. A kognitív pszichológia elméletei és módszerei egy eddig kevésbé kutatott, ámde annál érdekesebb területen is bemutatásra kerülnek, jelesül a vallás magyarázó elméleti keretéül szolgálhatnak, mely a szerző szerint egy új irányzat alapjainak is megágyaznak. Ha kíváncsi arra, milyen módon keretezi újra az irányzat a vallás korábbi, főleg társadalomtudományokban gyökerező magyarázatait, milyen kapcsolatban van annak főbb elméleteivel (pl. modularitás, ágencia, intencionalitás) és többek között az evolúciós pszichológia alapvetéseivel, olvassa el a fenti cikket!
Fókuszban a klinikai gyermekpszichológusok által használt Világjáték-teszt: hogyan tekintünk rá ma?
Csenki Laura és Jambrik Máté hiánypótló munkája a világjáték-teszttel kapcsolatos vizsgálatok eredményeinek összegzésére vállalkozik. A Világjáték-teszt történeti bemutatása c. cikkben a szerzők a teszt kialakulása, különböző alkalmazási lehetőségei mellett annak diagnosztikában való használatával kapcsolatos eddigi eredményekre is kitér, amely minden, a tesztet gyakorlatban alkalmazó, vagy azzal csak barátkozó szakembernek épülésére szolgálhat. Ha kíváncsi, milyen életkori különbségekre akadhatunk a teszt alkalmazása során, hogyan látja jelenleg a pszichológia a teszttel kapcsolatos sztenderdizációs törekvéseket, és milyen kutatások állnak rendelkezésre magyar mintán, olvassa el a cikket!
Végül egy olyan kutatásra hívjuk fel a figyelmüket, mely hazai mintán ugyancsak úttörőnek számít. A hazai környezetpszichológia vezető szakembere, Dúll Andrea szerzőtársával, Berze Iván Zsolttal annak a kérdésnek a vizsgálatát tűzte ki célul, hogy a különböző, számunkra fontos helyekkel való kapcsolatunk, és az, hogy éppen hol vagyunk, milyen mértékben fontos önmagunk meghatározásában, tehát az identitásunk, énfogalmunk kialakulásában. Ha kíváncsi arra, mit takar a helyidentitás fogalma, milyen szerepe van mindebben a számunkra fontos más személyeknek, a minket körülvevő környezetnek, az érzelmeinknek; mi a különbség a személyes és a társas identitás között; milyen szerepe van mindebben a szocializációnak, olvassa el A helyidentitás mint identitásorientáció? c. cikket.
Amennyiben bármelyik vizsgálat érdekli, szeretne kapcsolatba lépni a szerzőkkel, akkor keresse Dorner László szerkesztőségi titkárt (pszichoszemle@gmail.com).
Amennyiben a 2018/3. számot meg szeretné vásárolni, akkor kérjük írjon az alábbi email címre: journals@akkrt.hu
Amennyiben egy meghatározott cikk érdekli, akkor az alábbi linken keresztül tudja megrendelni:
https://akademiai.com/toc/0016/73/3
Üdvözlettel,
Prof. Fülöp Márta Dorner László
Magyar Pszichológiai Szemle főszerkesztője Szerkesztőségi titkár
fulop.marta@ttk.mta.hu pszichoszemle@gmail.com
A Magyar Pszichológiai Szemle 2017/3-as száma
A Magyar Pszichológiai Szemle legújabb számában ismét számos kérdésünkre kaphatunk színvonalas és izgalmas válaszokat.
Vajon mi történik a testünkkel kapcsolatban szerzett sok-sok tapasztalatunkkal?
S. Nagy Zita: A testleképződés integratív modellje c. cikkében a testünkről kialakított belső képünkkel kapcsolatban kalauzol el minket a legfrissebb kutatások világába. Érdekes szempontokat olvashatunk arról, hogyan írhatók le egy elméletben a testünkről szerzett összetett tapasztalataink. Olyan alapfogalmakkal találkozunk, mint a testséma, testkép, ugyanakkor a legérdekesebb ide vonatkozó neuropszichológiai kutatások is helyet kapnak a cikkben. A szerző bemutatja, ahogyan testünkről alkotott elképzeléseink fejlődnek mind mennyiségi, mind minőségi értelemben az idő előrehaladtával, azt, ahogyan a különböző érzékszerveinkből érkező információk hozzájárulnak az egységes testélmény létrejöttéhez, illetve mindezen tényezőknek a többi ember viselkedésének megértésére gyakorolt hatását.
Bűnözői profilok: Vajon miről ismerhetők meg?
Boros János és munkatársai a bűncselekményt elkövető személyekkel egy rendkívül izgalmas interjús kutatást mutatnak be: az elkövetőkkel elmeséltették a bűncselekményeket és a narratíva alapján különböző bűnözői típusokat (profilokat) azonosítottak. Ha kíváncsi rá, hogy mit jelent a Profi, a Bosszúálló, a Tragikus hős vagy az Áldozat típus, vagy hogy ezen tényezők azonosítása hogyan járulhat hozzá a későbbi visszaesés megelőzéséhez, valamint a rehabilitációhoz, mindenképpen olvassa el a Bűnözői típusok azonosítása a bűncselekmény-narratívumokban c. cikket.
Vajon mi tesz boldoggá egy pedagógust?
Kun Ágota és Szabó Anett egy napjainkban rendkívül széles körben kutatott téma, a boldogság egy új aspektusával foglalkozik, a pedagógusok munka során átélt boldogság tényezőinek, például a szubjektív jóllét érzésének vizsgálatával. A pozitív pszichológia hagyományain alapuló kutatás kitér arra, mit tartanak a tanárok sikernek, a munkájukra vonatkozó értékelés fontosságára, valamint a társas kapcsolatok jelentőségére. A szerzők bemutatják azt is, milyen kapcsolatban van a tanárok elmélyülésre való képességének, a munkában rejlő örömök megtalálásának és az értelemteli élet felfedezésének képessége a tanulói és a tanári jólléttel és eredményességükkel. Mindezen kérdésekre a válasz a Boldogság tényezők a pedagógusok c. cikkben olvasható.
Vajon kreatívabbak vagyunk-e ha rövidebb idő áll rendelkezésünkre a kreativitástesztben?
A kreativitás kutatása régóta a pszichológia kutatások homlokterében áll, így a Mező Katalin, Mező Ferenc és Szabóné Balogh Ágota által írt A tesztfelvétel időtartamának hatása a kreativitástesztek eredményeire c. cikkben a szerzők hazánkban elsők között mutatják be az időnyomás szerepét a kreatív megnyilvánulások megjelenésében. A középiskolás diákok intelligencia, illetve kreativitás mutatóinak felméréséhez a szerzők a Raven, illetve a Szokatlan használat és Figurális körök teszteket alkalmazták. Aki a kreativitás kurrens vizsgálatainak összegzése mellett egy érdekes, új kutatási szemponttal is megismerkedne, mindenképpen olvassa el a cikket!
Az empirikus vizsgálatok mellett felhívjuk a figyelmüket az egy-egy kutatási területet áttekintő cikkekre, ahol az adott terület legújabb eredményeiről és irányairól szerezhetnek tudomást!
Kígyók, pókok, fegyverek: mi történik a figyelemmel?
Újabb áttekintő tanulmányt ajánlunk, mely a kognitív pszichológia eszköztárát alkalmazva az érzelmileg negatív, fenyegető, félelmet kiváltó ingerek kognitív teljesítményre gyakorolt hatását bemutató cikkeket elemzi. Zsidó András, Deák Anita és Bernáth László Fenyegető ingerek hatása a figyelmi teljesítményre: áttekintés c. cikkében ugyanis a félelemkeltő ingerek időbeli feldolgozása mellett az evolúciós múltban betöltött szerepére, valamint az arousal szint jelentőségére is kitér. Ha szeretne egy nagy múltra visszatekintő kutatási irány legfontosabb kutatási előzményeiről, valamint friss eredményeiről olvasni, mely megmutatja az érzelmek és a kogníció szoros kölcsönhatását a félelemkeltő ingerek hatásaival kapcsolatban, ha kíváncsi arra, mit jelent a „kakukktojás” feladat; hogy kígyók vagy pókok képeit dolgozzuk-e fel hamarabb, vagy hogy milyen választ adunk egy fegyver látványára, mindenképpen lapozzon a lapszám ezen fejezetéhez!
Mit jelent, ha egy embercsoport áldozattá válik illetve áldozatnak érzi magát?
Lapunkból nem maradhatott ki a szociálpszichológia egyik érdekes területét bemutató review cikk sem, amely egy igen érdekes téma, a kollektív áldozati tudat vizsgálatának legfrissebb eredményeit összegzi. A médiában napjainkban igen gyakran bemutatott, mianmari rohingyák elleni atrocitások különösen aktuálissá teszik Mészáros Noémi Zsuzsanna, Vámos Eszter, Szabó Zsolt Péter: Sérülékeny identitás – A kollektív áldozati tudat pszichológiai hatásai c. cikkét, melyben a saját csoport elleni egyszeri, vagy akár sorozatos támadások csoportos feldolgozását mutatja be, kitérve a csoport identitásának alakulására és a morális háttérre. Ha szívesen olvasna a csoportközi és csoporton belüli konfliktusok és agresszió legfrissebb kutatási területeiről (pl. versengő áldozatiság, generációkon átöröklődő traumák), melyek fontos társadalmi jelenségek, érzelmi megnyilvánulások megértését tehetik lehetővé (a megbánás és a bűntudat kultúrája, a konfliktusok eszkalációja stb), lapozzon bele friss cikkünkbe!
Marton Magda 90 éves volt!
Végül Czigler István akadémikus legfrissebb összegző munkájáról érdemes szólnunk, melyben a magyar kísérleti pszichológia egyik legfontosabb személyisége, Marton Magda életútjáról és szakmai tevékenységeiről olvashatunk a kiváló kutató 90. születésnapjának tiszteletére. A szerző kitér Marton Magda úttörő munkásságára az én kialakulása, a vizuális-poszturális testséma szerepének kérdésére, valamint az észlelés és a figyelem témakörében végzett kutatásaira.
A számban számos elmélyülten elemző könyvismertetést is talál!
Amennyiben bármelyik vizsgálat érdekli, szeretne kapcsolatba lépni a szerzőkkel, akkor keresse Dorner László szerkesztőségi titkárt (pszichoszemle@gmail.com).
Amennyiben a 2017/3. számot meg szeretné vásárolni, akkor kérjük, írjon az alábbi email címre: journals@akkrt.hu
Amennyiben egy meghatározott cikk érdekli, akkor az alábbi linken keresztül tudja megrendelni:
http://www.akademiai.com/toc/0017/72/3
Üdvözlettel,
Prof. Fülöp Márta Dorner László
Magyar Pszichológiai Szemle főszerkesztője Szerkesztőségi titkár
fulop.marta@ttk.mta.hu pszichoszemle@gmail.com