Kutatási eredmények

Cékitűzések

Jelen pilot-kutatás célja a magyar középiskolások melegekkel kapcsolatos előítéleteinek (homofóbia) feltárása volt. Magyarországon eddig igen kevés tudományos figyelmet kapott mind a homofóbia vizsgálata, mind pedig a középiskolás korosztály ilyen irányú felmérése. Így feltáró jellegű vizsgálatunk a téma előzetes feltérképezését, a megfelelő mérőeszköz és nyelvezet kialakítását tűzte ki céljául. A középiskolás korosztály melegekkel és egyéb társadalmi kisebbségi csoportokkal kapcsolatos előítéleteinek árnyalt feltárása új és hatékonyabb attitűdformáló pedagógiai programok kidolgozásának alapjául szolgálhat, így a tudományos eredmények gyakorlati relevanciával bírnak.

Módszertan

A téma érzékenysége és a korosztály bevonhatóságának figyelembevételével online kitölthető kérdőív készítése mellett döntöttünk. Homofóbiára irányuló explicit kérdések, állítások helyett a Bogardus-féle társadalmi távolság skálát alkalmaztuk, melyet a középiskolás korosztályhoz igazítva átszövegeztünk, így a társadalmi távolság-közelség alábbi skáláját hoztuk létre: ország-beli, környékbeli, iskolatárs, osztálytárs, padtárs, baráti társaság tagja, legjobb barát. Sajnos az eredmények arra utalnak, hogy ez a felosztás nem követi az eredeti skála kategóriájának hierarchikusságát, így pontossága megkérdőjelezhető. Összehasonlítottuk a meleg fiúkkal és lányokkal, valamint a cigányokkal/romákkal és a menekültekkel kapcsolatos előítéleteket nemek és középiskola-típus szerinti bontásban is elemezve az eredményeket. A demográfiai változókon kívül rákérdeztünk az egyes társadalmi csoportokkal kapcsolatos személyes tapasztalatokra is.

A minta bemutatása

A kérdőívet összesen 57 személy töltötte ki. A kitöltők kétharmada lány, egyharmada fiú. Életkoruk 15 és 21 év között mozog, a legtöbben 16-18 évesek, az átlagéletkor 18 év, a szórás 4,2 év. A földrajzi szóródás igen egyenetlen, a minta fele budapesti, illetve Pest megyei, emellett a kitöltők majdnem negyede Csongrád megyében él. A minta majdnem fele a fővárosban él, egytizedük él nagyvárosban, 16% városi, 9% kisvárosi, és jelentős, majdnem 20%-os a községben élők aránya. Iskolatípus tekintetében a minta majdnem négyötöde gimnazista, csak egyötödük szakközépiskolás, egyetlen kitöltő jár szakiskolába. Az anyák valamivel képzettebbek, mint az apák; az anyák 57%-a és az apák 46,5%-a diplomás, az anyák 37,5%-a és az apák 46,5%-a végzett középiskolát, 3 anya és 4 apa pedig csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Az etnikai hátteret tekintve 3 kitöltő vallotta magát cigány/roma származásúnak, ketten zsidóként azonosították magukat, és további két kitöltő sorolta magát valamilyen egyéb etnikai kisebbségi csoport tagjának. A kitöltők 57%-a nem tartozik semmilyen vallási közösséghez vagy felekezethez, a minta több, mint egyötöde római katolikus, 12,5% református, 5% evangélikus, 2 kitöltő pedig egyéb vallási-felekezeti közösséghez sorolta magát.  A kitöltők 41%-a fiúkhoz, 37,5%-a lányokhoz vonzódik, 8 kitöltő vonzódik mindkét nemhez és további 4 kitöltő bizonytalan szexuális irányultságában.

Leíró eredmények

Elfogadás-elutasítás:

Az 1. ábrán azok aránya látható, akik nem fogadnák el az adott relációban (pl. padtárs) az adott kisebbségi csoportot (pl. menekült). Az ábrán látható, hogy a menekültek elutasítottsága a legnagyobb (33% és 63% között mozog), utána következnek a cigányok (7%-58%). A leszbikusok és melegek elutasítottsága hozzájuk képest alacsonyabb, 4 és 18% között változik a reláció függvényében.

1. ábra: Az elutasítók aránya a négy célcsoportra hétféle viszonylatban (%)

Személyes tapasztalat:

Az arra vonatkozó kérdésből, hogy az adott kisebbségi csoportok közül kiket ismer személyesen a tanuló, az a kép bontakozik ki (2. ábra), hogy menekülteket szinte senki (83% egyáltalán nem), míg cigányokat csak 17% nem. Meleg férfit 16% nem, leszbikust 32% nem. Meleg fiú 30%-nak közeli barát, leszbikus lány 26%-nak. Osztálytársak között is soknak van (leszbikus 30%, meleg 44%).

2. ábra: A válaszadó kiket ismer személyesen (%)

Összefüggések

Az összefüggések vizsgálatánál nemek szerint bontva (fiúk, lányok) illetve iskolatípus szerint bontva (gimnazista és szakközépiskolás) vizsgáltuk meg, hogy az elfogadás-elutasítás aránya eltér-e a négy célcsoportra a hétféle viszonylatban. A vizsgálatokat Khi-négyzet próbákkal végeztük. Az esetek többségében látható eltérés, viszont a minta alacsony elemszáma miatt ezek egy része nem szignifikáns. Most csak a padtárs lenne-e kérdést emeljük ebből ki (1. táblázat).

1. táblázat: A padtársa lenne-e kérdést elutasítók aránya nem illetve iskolatípus szerint bontva. (sárgával kiemelve a szignifikáns eltérések)

A táblázatból láthatjuk, hogy alapvetően a fiúk elutasítóbbak voltak a lányoknál (kivéve a leszbikus padtárs kérdését, ami ugyan némi lánytöbbletet mutat, viszont a különbség nem szignifikáns), illetve a gimnazisták elfogadóbbak, mint a szakközépiskolások.

Ezen túlmenően általánosságban elmondható, hogy ahol volt szignifikáns eltérés, ott a fiúk és a szakközépiskolások bizonyultak elutasítóbbnak. A nemek között a leszbikusok kérdésében sehol sem volt szignifikáns eltérés, az iskolatípusnál pedig a cigányok esetében nem volt sehol. A többinél eltérő mintázatban bizonyos relációtípusokra volt. Egyértelmű trendet felállítani nem lehet, viszont ez lehet, hogy az elégtelen mintának tudható be.

Ezen eredmények értelmezését árnyalhatná, hogy míg a mintában a szakközépiskolások között kb. fele-fele arányban oszlottak meg a fiúk és a lányok, addig a gimnazisták 70%-a lány és 30%-a volt fiú. A két független változó együttes hatását összetettebb statisztikai eljárásokkal nézni a minta alacsony elemszáma miatt értelmetlen volna viszont.

Megvitatás

A módszertani korlátok az eredmények óvatos értékelése figyelmeztetnek. Összességében az a kép látszik kibontakozni, hogy a középiskolások a menekültekkel szemben a legelutasítóbbak, akikkel szinte senkinek nincs személyes kapcsolata. Emellett – a jóval hangsúlyosabb személy kapcsolat ellenére – a cigányokat is erősen elutasítják. Ehhez képest a melegeket és a leszbikusokat kisebb elutasítás övezi. Általánosságban a gimnazisták és a lányok elfogadóbbnak tűnnek.

Az eredmények kirajzolódását nagyban korlátozza a kis mintaelemszám, valamint a minta egyenetlen eloszlása a nem és a középiskolatípus szerint. Nagyobb, illesztett mintagyűjtésre lenne szükség a próbák érdemi ellenőrzéséhez. Továbbá a Bogardus-féle társadalmi távolság skála módosított változata az eredmények fényében elmarad az eredeti mérőeszköz használhatóságától, ezért az általunk használt társadalmi közelség-távolság kategóriái újragondolandók.

További vizsgálatok szükségesek egy érzékeny mérőeszköz kidolgozásához. A középiskolások körében tapasztalt társadalmi kisebbségi csoportokkal szembeni előítéletesség aggasztó mértéke széles körben alkalmazható pedagógiai programok kidolgozását teszi szükségessé.

A kutatói team

Fenyvesi Dávid választotta ki a kutatási eszközt – a Bogardus-féle társadalmi távolság skálát használva, melyet középiskolás használatra átszövegezett – és gyúrta egybe a kérdőívet a GALE eszköztárának és ajánlásainak figyelembe vételével.
Farkas Katalin vitte fel az online Google Form felületre a kérdőívet, és írt hozzá szöveges instrukciókat.
A kérdőívet minden résztvevő terjesztette az általa ismert fórumokon, melyeken keresztül középiskolás diákokat kívántunk elérni.
A statisztikai adatelemzést és a leíró statisztikákat Lányi Katalin készítette el.
Fenyvesi Dávid írta meg a végleges kutatási beszámolót.
Indries Krisztián fordította angolra a kutatás összegzését.