 |
Magyar Pszichológiai Szemle Főszerkesztő: Prof. Fülöp Márta Szerkesztőségi titkár: Saád Judit Szerkesztőség: ELTE PPK Pszichológiai Intézet |
 |
MEGJELENT A MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE 2023/1-ES SZÁMA!
A Magyar Pszichológiai Szemle 2023/1-es számában három empirikus kutatásról és három nemzetközi mérőeszköz hazai adaptációjáról olvashatunk. Továbbá egy áttekintő tanulmányt és egy könyvismertetést is tartalmaz a lapszám. A tanulmányok kettő kivétellel nyílt hozzáférésűek, a rövid ismertetők utáni linkre kattintva közvetlenül olvashatók!
Turbulens serdülőkor – mi segíti a kamaszokat?
Szél Erzsébet és Szabó Éva (a Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetének munkatársai) kutatásukban a Reflektív Funkció Kérdőív (RFQ-H) magyar változatának validálását végezték el serdülők körében (N=444). A tanulmányt elolvasva az alábbi kérdésekre kaphatunk választ: Mi a mentalizáció? Mire használható a mentalizáció szemlélete? Mit és hogyan mér a Reflektív Funkció Kérdőív? Hogyan függ össze a támogató családi légkör és mások szándékai értelmezésének képessége? Hogyan segíthetnek a társak serdülőkorban a problémákkal való megküzdésben? Megjósolja-e a problémás viselkedést, ha saját magunk szándékaival sem vagyunk tisztában? Mit jelent a mentalizáció sérülése? A kutatás eredményei alapján igazolódott, hogy a vizsgált kérdőív alkalmas a reflektív funkciók, mint a sikeres mentalizáció mérésére.
A cikket iskolapszichológusoknak, serdülőkkel foglalkozó klinikai pszichológusoknak, egészségpszichológusoknak, prevenciós programok kidolgozóinak kiemelten ajánljuk!
https://akjournals.com/view/journals/0016/78/1/article-p1.xml
Homogámia vagy heterogámia? Roma identitásstratégiák a párválasztás tükrében
Komolafe Cinderella (Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola), Csordás Georgina (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Pszichológia Intézet) és Dávid Beáta (Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet) kvantitatív, kérdőíves kutatásukban az interetnikus párkapcsolatok és az identitás összefüggéseit vizsgálták egy 533 fős magyarországi roma mintán. A kutatás újszerűségét adja, hogy ilyen mintán, ahol a három legnépesebb roma csoport hasonló arányban képviselteti magát, még nem készült tanulmány a témában. Mi a különbség az etnikai identitás és az identitásstratégia között? Milyen összefüggések lehetnek köztük? Milyen identitásstratégiák léteznek? Hogy jelenik meg a többség-kisebbség viszonya a párválasztásban? Van-e eltérés az egyes roma alcsoportok (beás, romungró, oláh) között ezen a téren? Hogy függ össze az iskolai végzettség a többségi csoportba tartozó párválasztással? Hogyan hat az interetnikus párválasztás a gyermekek identitására?
A kutatást kulturális pszichológia iránt érdeklődőknek, kisebbség-, illetve identitáskutatóknak, romológusoknak, család és párterapeutáknak és a téma iránt érdeklődő hallgatóknak, kutatóknak ajánljuk leginkább.
https://akjournals.com/view/journals/0016/78/1/article-p23.xml
Mi védheti meg a fiatalokat a túlzott stressztől?
Juhász Ágnes (ELTE Pszichológiai Intézet), Ardai Boglárka (Pest Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat), Nagy Lilla (Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat VIII. Kerületi Tagintézménye), Balázs Noémi és Szigeti Réka (ELTE Pszichológiai Doktori Iskola) kutatásukban az alábbiakra voltak kíváncsiak: hogyan küzdenek meg a serdülők az őket érő stresszel? Milyen összefüggés van a stressz, a depresszió és a fiatalok iskolához fűződő viszonya között? Miért fontos a tanárok támogatása? Milyen megküzdési stratégiákról számolnak be a kutatók? Ha érdeklik a 473 fős mintán serdülők körében végzett vizsgálat eredményei, feltétlenül érdemes fellapoznia a tanulmányt.
A kutatást különösen ajánljuk iskolapszichológusoknak, serdülőkkel foglalkozó klinikai pszichológusoknak, egészségpszichológusoknak, tanároknak!
https://akjournals.com/view/journals/0016/78/1/article-p43.xml
Megértheti-e egymást orvos és páciens országhatárokon túl?
Lucza Lilla (Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola), Martos Tamás, Sallay Viola, Csabai Márta (Szegedi Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet), Anne Weiland (Department of General Practice, Department of Internal Medicine, Erasmus MC University Medical Center Rotterdam) és Peter Vermeir (Faculty of Medicine and Healthcare Sciences, Dean’s Office of the Faculty of Medicine and Healthcare Sciences, Ghent University) az Interkulturális Érzékenység Skála (Intercultural Sensitivity Scale – ISS, Chen and Starosta, 2000) magyar változatának pszichometriai vizsgálatát végezték el orvostan- és pszichológushallgatók körében. Mit takar az interkulturális érzékenység és interkulturális kompetencia fogalma? Miért fontos, és hogyan fejleszthető? Van-e különbség az alapozó (1–3. évfolyamok, n 5 133) és a gyakorló szakaszban (4–6. évfolyamok, n 5 254) lévő hallgatók ISS-átlagai közt? Milyen különbségek és hasonlóságok tárhatók fel a nem, életkor, szak, évfolyam, külföldi élettapasztalat és nyelvismeret mentén? Miben tér el a magyar minta a nemzetközitől? A tanulmányt elolvasva megismerhetik azt a magyar nyelvre adaptált mérőeszközt, mely megbízhatóan méri a magyar gyógyító szakmára készülők interkulturális érzékenységét.
A tanulmányt haszonnal forgathatják orvosok, egészségpszichológusok, orvostan-és pszichológushallgatók, kulturális pszichológiával foglalkozó kutatók és interkulturális kérdések iránt érdeklődők egyaránt!
https://akjournals.com/view/journals/0016/78/1/article-p61.xml
Összehasonlíthatóak-e a különböző áldozati csoportokat ért sérelmek?
Szabó Zsolt Péter (Pécsi Tudományegyetem, Pszichológia Intézet), Mészáros Noémi, Kővágó Pál és Fülöp Éva (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Pszichológia Intézet) az Összehasonlító Kollektív Áldozati Vélekedések (ÖKÁVK) (Collective Guilt Scale, Branscombe, Slugoski and Kappen, 2004) kérdőív két változatát (globális összehasonlító kollektív áldozati vélekedések; regionális összehasonlító kollektív áldozati vélekedések) tesztelték összesen hét független mintán, 1925 fő részvételével. A tanulmányt elolvasva a következő kérdésekre kaphatunk választ: Mit jelent a kollektív áldozati tudat? Milyen típusai és következményei vannak a kollektív áldozati vélekedéseknek? Milyen különböző rétegei lehetnek a viktimizációnak? Hogyan mérhetők az összehasonlító kollektív áldozati vélekedések nemzetközi szinten és magyar kontextusban? Mit mutatnak a magyar mintán felvett adatok?
A kutatás eredményei érdekesnek bizonyulhatnak szociálpszichológusoknak, történészeknek, szociológusoknak, traumakutatóknak, klinikai pszichológusoknak!
https://akjournals.com/view/journals/0016/78/1/article-p81.xml
Emberi szexualitás az evolúciós pszichológia górcsövén keresztül
Meskó Norbert és Őry Fanni (Pécsi Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet) a Szexuális Rendszer Működése Kérdőív (Sexual System Functioning Scale, SSFS; Birnbaum és mtsai, 2014) magyar változatának pszichometriai elemzését és validálását végezték el egy 297 főből álló magyar mintán. Milyen mechanizmusok állnak a kötődési bizonytalanság (szorongás és elkerülés) és a felnőttkori szexuális működés közötti összefüggések hátterében? Milyen átfogó elméletek léteznek az emberi viselkedés megértéséhez? Hogyan alakítják az élettapasztalatok a veleszületett viselkedési rendszereket? Hogyan térképezhetők fel a szexuális rendszer működésében tapasztalható egyéni különbségek? Milyen nemi különbségek vannak a szexuális rendszer működésében a nők és a férfiak között?
A tanulmányt haszonnal forgathatják az evolúciós pszichológia irányzatát képviselő kutatók, tanácsadással, egyéni és párterápiával foglalkozó szakemberek.
https://akjournals.com/view/journals/0016/78/1/article-p113.xml
A személyiség, pszichopatológiai jellemzők és pszichoszomatikus változások legelterjedtebb mérőeszköze – a Minnesota Többfázisú Személyiségleltár
Girasek Hunor, Soós Alexandra, Janicsák Henrietta, Dudás Dóra (Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet, Pszichiátriai és Addiktológiai Centrum) és Reinhardt Melinda (ELTE, Pszichológiai Intézet) áttekintő tanulmányukban a Minnesota Multiphasic Inventory (MMPI, Hathaway and McKinley, 1943), második kiadásának (MMPI-2, Butcher és mtsai, 2001) 2009-ben elkészült magyar adaptációját és az azóta történt fejlesztéseket és változtatásokat mutatják be. Aki fellapozza a tanulmányt, az alábbiakat tudhatja meg: Miért vált szükségessé az eredeti kérdőív átdolgozása? Milyen nyelvi-stilisztikai megújulást hozott az új mérőeszköz? Milyen új skálák jelennek meg benne? Hogyan segít az MMPI új változata a különböző mentális zavarok és pszichopatológiai jelenségek megértésében? Milyen, a nemzetközi gyakorlatba már bevezetett, új MMPI-fejlesztések vannak? Hogyan segítik a kifejlesztett skálák a szakembereket annak feltérképezésében, hogy a páciens hogyan képes viselkedésének, érzelmei szabályzásának módosítására a kezelés során? Milyen fejlesztések, változások születtek az MMPI-2-t követően?
Az áttekintő írást különösen ajánljuk klinikai pszichológusoknak, pszichiátereknek.
https://akjournals.com/view/journals/0016/78/1/article-p135.xml
(korlátozott hozzáférés!)
Izgalmas könyvismertetés a Sötét Triad-ról
A lapszámban egy izgalmas könyvismertetést is talál. Birkás Béla (Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet) egy P. K. Jonason szerkesztésében tavaly megjelent átfogó, szakmailag is nagyon hasznos kiadványt mutat be (Shining light on the dark side of personality. Measurement properties and theoretical advances (317 oldal). Oxford: Hogrefe). A kiadvány nem titkolt célja a Sötét Triád személyiségvonásokkal (narcizmus, machiavellizmus és pszichopátia) kapcsolatos egyes koncepciók, elméletek és megközelítésmódok összefoglalása, a jelenleg elérhető kérdőívek bemutatása, valamint a tudományterület elméleti és módszertani fejlesztése, új kutatási irányok inspirációja, a kritikus pontok, elméleti és/vagy módszertani korlátok felvonultatása és az ezek kiküszöbölésére tett javaslatok, próbálkozások bemutatása.
https://akjournals.com/view/journals/0016/78/1/article-p157.xml
(korlátozott hozzáférés!)
Amennyiben bármelyik vizsgálat érdekli, szeretne kapcsolatba lépni a szerzőkkel, akkor keresse Saád Judit szerkesztőségi titkárt (pszichoszemle@gmail.com).
Amennyiben a 2023/1. számot meg szeretné vásárolni, akkor kérjük írjon az alábbi email címre: customerservice@akjournals.com
Amennyiben egy meghatározott cikk érdekli, akkor az alábbi linken keresztül tudja megrendelni:
Az írások egyben megtekinthetők, letölthetők itt:
https://akjournals.com/view/journals/0016/78/1/0016.78.issue-1.xml
Üdvözlettel,
Prof. Fülöp Márta Saád Judit
Magyar Pszichológiai Szemle főszerkesztője Szerkesztőségi titkár
pszichoszemle@gmail.com