MPT rendezvények

A Magyar Pszichológia Napja- Beszámoló

Készítette: Bak Rita

A Magyar Pszichológia Napján dr. Hargitai Rita, a Társaság tudományos titkára köszöntötte a résztvevőket, majd az MPT elnöke, professzor Kiss Enikő Csilla mondott nyitóbeszédet. Elmondta, hogy a Pszichológia Napja célja az, hogy a laikus nagyközönség számára is elérhetőek legyenek a mindennapi életünket érintő pszichológiai ismeretek tudományos eredményei, alkalmazott területei és gyakorlati vonatkozásai. A Pszichológia Napját minden évben a Magyar Pszichológiai Társaság születésnapjához, február 24-hez igazítják. A Magyar Tudományos Akadémia 1928-ban ezen a napon mondta ki mondta ki közgyűlésén megalakulását.

Az első előadást professzor dr. Fülöp Márta tartotta, aki a versengési klíma szerepéről beszélt az iskolaválasztásban. Az iskola versenyistálló és/vagy fészek, a kettő nem zárja ki egymást, magyarázta a professzorasszony. Az iskolaválasztás szempontjai a képesség és a személyiség, a szülők oktatási-nevelési céljai és értékrendszere. Az alacsony iskolázottságú szülőknek nincsenek kiemelt oktatási céljaik. Az iskolaválasztás szempontjából fontos tényezők lehetnek az iskola lakhelytől való közelsége vagy távolsága, illetve az iskola fizikai körülményei.

Az emberek hajlamosak dichotóm módon gondolkodni a különböző iskolatípusokról az alábbi dimenziók mentén – verseny, vagy együttműködés, teljesítményorientált vagy emberi kapcsolatokra orientálódó, az egyéni érdekeket figyelembe vevő vagy proszociális. Vajon hasznos-e „vagy”-okban gondolkodni, és nem látni az „és”-t a különböző fogalmak között? – vetette fel az előadó. Ezek után egy rövid filmet tekinthettünk meg, melyben azt mondták el, hogy a szülők egy része már kiskorában azt érzi, hogy a gyermekének versenyeznie kell. A kínai szülők sokat fektetnek gyerekeik oktatásába, s a megszerzett érdemjegyeknek óriási jelentőséget tulajdonítanak. Az USA-ban és Angliában a versenyt a piacgazdaság részének tekintik, melyben a gyereknek adaptívan kell résztvennie, kitartania és a nehézségeket leküzdenie. Ezzel szemben Magyarországon a szülők inkább óvni akarják a versenytől gyermeküket.

A tanuló képességei és az iskola tanulmányi szintje szempontjából is összehasonlították Magyarországot, illetve Kínát, az USA-t és Angliát. Míg Magyarországon a „nagy hal – kis tó” jellemző, tehát fontosabbnak tartják, hogy a gyerek jó képességűnek érezze magát egy kevésbé színvonalas iskolában, addig Kínában, az USA-ban, illetve Angliában inkább a „kis hal – nagy tó” elv érvényesül. Utóbbi esetben fontosnak tartják, hogy a gyermek tanuljon meg küzdeni, tudjon tanulni nála okosabb, tehetségesebb kortársaitól. Mindemellett az előadó arról is szót ejtett, hogy egyes helyzetekben a verseny pszichoszomatikus tüneteket vált ki a gyermekekből.

Az előadó saját komplex empirikus kutatási eredményeik alapján megkülönbözteti az önfejlesztő, a hiperversengő, a vereségtől félő, a szorongó, illetve a közömbös versengési mintázatokat. A komplex versengők nagyobb számban fordulnak elő a versenyistállónak nevezett iskolákban, míg az elkerülők ugyanolyan számban fordulnak elő mindkét iskolatípusban, tehát a versenyszellemű és a Waldorf-iskolákban. Míg az önfejlesztő versengők szeretnek iskolába járni, addig a versengéstől félők, szorongók nem. A versenyben protektív faktorok lehetnek a mentális erő (SMTQ), a reziliencia, a kitartás, illetve a szülői támogatás mértéke, mindazonáltal a kiégés és a generalizált szorongás nagyobb a versenyszellemű iskolákban.

A szülői támogatást tekintve a felsővezetők, illetve az üzleti életben dolgozók 75 százaléka a nem versenyorientált iskolába íratja gyermekét, talán éppen azért, mert ők már megküzdöttek a saját pozíciójukért egy versenyorientált iskolai környezetben. A kutató kiemeli, ha a gyermek rendelkezik protektív faktorokkal, akkor egyik iskolai környezetben sem lesz beteg.

Prof. dr. Fülöp Márta előadása után dr. Katona Nóra, az ELTE megbízott oktatója, illetve az Eszterházy Egyetem kutatócsoportjának tagja tartotta meg előadását egyéni utakról az iskolaválasztásban. Az utóbbi években több átlépési pont is adódott mind horizontálisan, mind vertikálisan a magyar iskolarendszerben, 1.200.000 gyermeket találunk jelenleg a köznevelésben. Fontos kérdés, hogy a gyermek mennyire felkészült az iskolai oktatásra. Érdemes többször elbeszélgetni a gyermekkel, illetve meglátogatni az iskolát, az oktatási intézménynek játékos, vonzó tevékenységeket nyújtani a diákok számára, illetve motiválni a diákokat és az iskolába lépéskor elsősorban pedagógust választani. Fontos szempont, hogy vajon jól illeszkedik-e a pedagógus és a tanuló egymáshoz? Lényeges, hogy a gyermek érezze, vajon képes-e az adott tevékenységre, feladatra.

Az iskolaválasztás szempontjából a tanulók, illetve a szülők magas, illetve alacsony elvárásai befolyásolják, hogy milyen iskolatípusba megy a gyerek, mindenestre az intrinzik, illetve extrinzik motivációk is szerepet játszanak, míg az előadó az intrinzik motiváció elemei közé sorolja az érettséget, a szaktudást, a szeretetet, az egészséget és a társadalmi felelősségvállalást, addig az extrinzikbe a jólétet és a hírnevet.

Az elméleti bevezető után kisfilmeket nézhettünk meg a pályaválasztásról: például a fodrász, vagy az eladó szakmáról. Ezek után a kutató beszélt a dobbantó-programról, mely az aktív tanulásról, tanulástámogató támogatásról, választásról és döntéshozásról szól.

Dr. Katona Nóra előadása után Gebauer Ferenc beszélt egyes dilemmákról a tanácsadó pszichológus szemszögéből, többek között a veszteségek és kudarcok feldolgozásáról, majd az oktatási rendszer felépítéséről, illetve arról, hogy a 130 OKJ-s szakképzés, illetve  4000 FEOR- foglalkozásról létezik. Kiemelte a különböző döntési pontokat az intézményes szocializáció folyamatában.

A foglalkozás is szerep, emelte ki az előadó: az emberi életminőség fontos összetevője. Kiemelte, hogy a kisiskolások fele olyan foglalkozásban fog elhelyezkedni, amely még nem is létezik napjainkban (pl. robot operátor). Fontos lesz, hogy a személyek gyorsan változó helyzetekhez jól tudjanak alkalmazkodni, ezért az interperszonális készségek, úgynevezett soft skillsek nagyon fontosak lesznek, emellett olyan kulcskomptenciák is, mint például az anyanyelvi kommunikáció, illetve idegennyelvi kommunikáció. A pályaválasztást Gebauer Ferenc, mint folyamatot képzeli el, melyre az állandó tanulás lesz jellemző, és fontos lesz ebben a folyamatban a változásra való képesség, az egyes kompetenciák és a gyermek érdeklődése. Az önismeret abban segít, hogy a tanuló tisztában legyen azzal, hogy mi szeretne lenni, míg a pályaismeret a tájékozódást, információszerzést segíti.

A nyílt napok, börzék segítik a pályaválasztást, illetve a pályaválasztási tanácsadók is, melyeket 12-23 éves korig lehet igénybe venni. A pályaorientáció legtöbbször az iskola feladata kell, hogy legyen. Ebben a folyamatban a döntési-életvezetési készségek, önismeret és pályaismeret fontos hangsúlyt kap. Gebauer Ferenc is megemlíti, hogy az iskolatípus kiválasztása elsősorban a szülők iskolai végzettségén múlik.

Az utolsó előadást dr. Szakács Katalin, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XX. kerületi tagintézményének igazgatója, klinikai szakpszichológus tartotta, aki az MPT Nevelési Tanácsadási és Szakértési Szekciójának vezetője is egyben. Dr. Szakács Katalin az óvodába, iskolába lépésről, iskolaválasztásról beszélt. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy egyes esetekben szakértői vélemény készítésére van szükség, ahol a gyermeknek nem csupán a kognitív képességeit, hanem a viselkedéses, érzelmi dimenzióit is mérik.

Az előadó ezek után részletesen kitért az iskolaérettségi vizsgálat egyes mért dimenzióira, melyek többek között a szociális, adaptív viselkedés, a szabálykövetés, a nyelvi képességek, az emlékezet, az ábrázoló és kifejező készség, a szám-, mennyiség-állandóság, a mennyiségrelációk ismerete, (több-kevesebb) a beszédkészség (szándékát, motivációját meg tudja-e fogalmazni), a problémamegoldás szintje, az oksági és analitikus gondolkodás foka, a közvetlen figyelem, például a formaemlékezet és reprodukció.

Az előadónő fontosnak tartotta még kiemelni, hogy a tanköteles tanulók 8-10 százaléka nem iskolaérett, illetve az iskolakezdés 15-30 százalékban nem zavartalan. Iskolakezdéskor mérlegelni kell a gyermek értelmi képességeit, érettségét, (játékosság, gátlási folyamatok, feladattudat), érdeklődését, teherbíró képességét, illetve azt, hogy beszédfejlődése megfelelő volt-e. A szakember előadása után még szívesen válaszolt a feltett kérdésekre is.

A délutáni workshopot Harkányi Adrienne, a MATEHETSZ szakembere tartotta „A tehetség sokszínű! Milyen programokkal segíthetjük, hogy az is maradjon, sőt birtokosai jól kamatoztathassák tálentumaikat!” címmel. A jó hangulatú, interaktív, kiscsoportos megbeszélésen alapuló workshopon a résztvevők hasznos támpontokat kaptak a tehetség feltérképezéséhez, az azt akadályozó és segítő tényezők áttekintéséhez, illetve ahhoz, hogy szülőként és szakemberként (pszichológusként, pedagógusként) miként támogathatjuk a tehetségek bontakozását.