IRÁNYMUTATÁSOK AZ ELSŐDLEGES BEAVATKOZÓK SZÁMÁRA

(Önvédelem az elsődleges reagálók/beavatkozók és egészségügyi szakemberek számára)

Az Európai EMDR Társaság tájékoztató anyaga[1]

Az olyan sürgősségi helyzetekben, mint most (a koronavírus pandémia idején), amikor egy súlyos kritikus esemény az egész lakosságot érinti, nagy érzelmi nyomás nehezedik az egyénre, a közösségre, az első szintű (sürgősségi) beavatkozó állományra és az orvosi személyzetre egyaránt. Maga a kritikus esemény váltja ki a sürgősségi beavatkozókban is az olyan érzelmi reakciókat, melyek intenzitásuknál fogva – egyénileg eltérő ideig –, gátolhatják a megfelelő működési képességüket akár az eseménynek kitettség időszakában, akár később.

A munka/beavatkozás ideje alatt a következő pszichés reakciók jelentkezhetnek:


o Dezorientáció – a káosz következtében megváltozott működési rend miatt

o Stressz – a folyamatos kérdezősködés súlya miatt (a rászorultak kérdéseit, segélykérését kezelni kell …).
o Tehetetlenség vagy elégtelenségérzés.
o Mindenhatóság érzés, a saját korlátok érzékelésének hiánya.
o Azonosulás az áldozatokkal és / vagy azok hozzátartozóival.
o Frusztráltság és harag az elismertség hiánya- és/vagy az intézményi szervezetlenség miatt.

A műszak végén és / vagy otthon az érzelmek széles skáláját érezheti, például szomorúságot, bűntudatot, dühöt, félelmet, zavart és szorongást. Másfelől viszont, néha egyáltalán nem jelennek meg érzelmek. Testi (szomatikus) reakciók is kialakulhatnak fizikai tünetekkel (fejfájás, gyomor-bél rendellenességek stb.). Nehéz megnyugodni és elengedettnek lenni. Jelentős egyéni különbségek lehetnek a reakciók megnyilvánulása, időtartama és intenzitása tekintetében. Mivel a feldolgozási folyamat szubjektív, ezen reakciók közül lehet, hogy egyesek egyszerre csak egyet, mások többet is átélnek egyszerre, és az is lehet, hogy ezek néha egy napig máskor hosszabb ideig tartanak.

Ennek az állapotnak különböző fázisai vannak, és mindegyikhez specifikus reakciók kapcsolódnak.

1) VÉSZREAKCIÓ: ez akkor kezdődik, amikor megtudja az ember, hogy milyen kritikus a helyzet a koronavírussal kapcsolatban.

A kritikus esemény első hatására adott reakciók:
– Fizikai: szaporább pulzus, magasabb vérnyomás, légzési problémák.
– Kognitív: zavarodottság, az esemény súlyosságának és a kapott információk megértésének nehézségei.
– Érzelmi: szorongás, szédülés, sokk, gátlás.
– Viselkedés: a hatékonyság csökkenése, megnövekedett aktivációs szint, kommunikációs problémák.

2) MOZGÓSÍTÁS (ELINDULÁS): amikor a sürgősségi állomány és az orvosi személyzet a helyszínre indul. Itt az előző szakasz élményei és reakciói kevésbé intenzíven jelennek meg.  Ezek mellett olyan tényezőkkel is számolhatunk, amelyek segítenek a pszichés egyensúly helyreállításában, mint például az idő múlása, a koncentrált és összehangolt cselekvés megkezdése és az interakciók. Jelen helyzetben ez a szakasz elég sokáig tarthat, hosszan elhúzódó munkaórákkal, amikor ráadásul nagy nyomás alatt kell dolgozni.

3) CSELEKVÉS: ez az a pillanat, amikor az elsődleges beavatkozó megkezdi a rászorulók segítését. Egyszerre többféle intenzív, és egymásnak ellentmondó érzelem is megjelenhet.
Reakciók:
– Fizikai: felgyorsult pulzus, vérnyomás emelkedés, felgyorsult légzés, hányinger, izzadás és remegés.
– Kognitív: memóriaproblémák, zavartság, tárgyilagosság elvesztése, megértési nehézségek.
– Érzelmi: sérthetetlenség érzés, eufória, szorongás, düh, szomorúság, bénultság.
– Viselkedés: hiperaktivitás, az alkohol, a dohány és a kábítószer-fogyasztás növekedése, hajlam a vitatkozásra, a hatékonyság és az eredményesség elvesztése az elsősegélynyújtás során.

4) LECSENGÉS: a beavatkozások végének ideje, amikor mindenki visszatér a munka- és a társas/társadalmi rutinhoz.
Ennek a fázisnak a jellemzői a következők:
– A feladatvégzés közben elfojtott érzelmi terhek visszatérnek és fokozatosan visszaállnak a normális mederbe.
– Az izolációt megélő csoportok visszatérnek a mindennapi életben meglévő kapcsolataikhoz, és a mindennapi élet feladataihoz

.
Összegezve: az operatív állományban résztvevő egyének pszichés fázisai és jellemzői szerint sokféle fizikai, kognitív, érzelmi és viselkedési reakció fordulhat elő.

A leggyakoribb reakciók, amelyek néhány napig vagy akár hetekig eltarthatnak:

(Post Traumás Stressz Zavar – PTSD- tünetek)

o Emlékbevillanások betolakodó képek / gondolatok formájában. Az átélt események visszatérő képei és az azokhoz kapcsolódó zavaró gondolatok, amelyek akaratlanul is felbukkannak.
o Túlzott szorongás / félelem érzése. Fokozott izgalom, félelmek, amelyek korábban nem voltak.
o Elkerülés. Halogatás, a napi rutinnal kapcsolatos érdeklődés hiánya, gondolatok a munkahelyről való kilépésről stb.
o Túlzott reakciók az általános stresszre. A külső elvárásoknak megfelelő reakciók kontrollálásának képtelensége, gyakoribb hangulatingadozás.
o Fokozott ingerlékenység. Ok nélküli dühreakciók.
o Elszigeteltség. Elhagyatottság és a magány érzése, az egyéni szükségletek elhanyagolása és a másokkal való kommunikáció kerülése, a „más vagyok, mint a többiek” érzése.
o Mentális zavar. Koncentrációs problémák és / vagy döntésképtelenség, a normál ítéletalkotási képesség megváltozása.
o Kapcsolati problémák. Nehézségek a kollégákkal, rokonokkal és barátokkal való kapcsolatokban.

AMIT TEHET….

o Tanulja meg felismerni saját érzelmi reakcióit és azt, hogy a beavatkozás során milyen nehézségek adódhatnak, így a lehető leghamarabb csökkentheti a stressz hatásait

o Ne fojtsa el az érzéseit, hanem jól jegyezze meg, hogy ilyen tragikus események között minden ember érzelmi reakciója normális. (Az esemény az, ami nem normális. )

o Legyen képes figyelni és felismerni saját éberségi-aktivációs szintjének fizikai – érzelmi jelzéseit.

o Tervezzen be egy kis időt testi és szellemi energiájának helyreállítására minden nap.

o Ne felejtse el, hogy nincs egyedül, hanem egy rendszer és egy szervezet része, amelyben a beavatkozók képesek saját magukat segíteni, támogatni.

o Ítéletmentesen próbálja elfogadni saját érzelmeit, érzéseit.

o Beszélje meg másokkal a szolgálat közben tapasztalt kritikus helyzeteket, eseményeket, segítve ezzel a keletkezett feszültségek felszabadítását.

o Tartsa tiszteletben mások érzelmi reakcióit, még akkor is, ha teljesen eltérőek az Önétől, és a saját nézőpontjából nehéz megérteni.

o Védje saját lelki egyensúlyát, igénybe véve az elsődleges beavatkozóknak nyújtott támogató szolgálatokat. A Poszt-traumás stressz zavarral kapcsolatos speciális információkkal rendelkező szakemberrel (pszichológussal) történő beszélgetés megkönnyítheti és felgyorsíthatja a tünetek csökkenését.

o Vegye igénybe a sürgősségi beavatkozó állományt ért hatások enyhítését, oldását végző szolgálatokat. Ezeknél a szolgálatoknál speciális eszközök és feszültségcsökkentő módszerek állnak rendelkezésre (kríziskezelés), amelyek hatékonyan alkalmazhatók az első a néhány órában, az első bevetés után a Poszt-traumás stressz reakciók kezelésére és megelőzésére.

HOGYAN VÉDJÜK MEG ÖNMAGUNKAT AHHOZ, HOGYA LAKOSSÁGOT A LEHETŐ LEGJOBB MÓDON TUDJUK  TÁMOGATNI

Ha a reakciók továbbra is fennállnak, és nem tapasztal javulást, akkor hasznos a problémájával kiképzett szakemberekhez fordulni, akik a leghatékonyabb egyéni vagy csoportos foglalkozásokkal segíthetnek a distressz állapot kezelésében.

A sürgősségi területen dolgozó mentálhigiénés szakemberek segítséget és érzelmi támogatást nyújthatnak az érintett embereknek, például orvosi személyzetnek vagy az elhunyt betegek rokonainak. Alapvető fontosságú, hogy a sürgősségi beavatkozók megtanulják felismerni és kezelni saját reakcióikat különböző vészhelyzetekben. Így lehetetlen, hogy kialakulhasson a csökkentértékűség érzése, vagy a tehetetlenségtől és kontrollvesztéstől való félelem. Ezért alapvető fontosságú, hogy a bevetési akcióik alatt és után speciális támogatást kérjenek.

[1]  EMDR Europe Association – www.emdr-europe.org

Elérhető