Magyar Pszichológiai Szemle

A Magyar Pszichológiai Szemle a Magyar Pszichológiai Társaság folyóirata; magyarországi kutatások eredményeit és alkalmanként külföldi szerzők tanulmányait közli a következő kutatási területeken: általános és fejlődéspszichológia, klinikai, pedagógiai és szociálpszichológia, művészetpszichológia, kriminál-pszichológia stb.

A folyóiratot az Akadémiai Kiadó adja ki, további információ a Kiadó honlapján:
http://akkrt.hu/45/folyoirat/termekek/pszichologia/magyar_pszichologiai_szemle

Kedves Érdeklődők,

MEGJELENT

A

MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE 73. évfolyamának 3. száma

2018/3 szám tartalomjegyzéke és a cikkek tartalmának rövid összefoglalása a tartalomjegyzék alatt!

Eredeti közlemények:

  • Horváth Mária Dóra, Szegedi Hallgató Emese, Csábi Eszter: Vizuális ingerek figyelemelterelő hatásának vizsgálata vezetést szimuláló feladat során
  • Fenyves Laura, Bányai-Nagy Henriett: Az érzelmi intelligencia összefüggései az álomjellemzőkkel, az alexitímiával és a globális jólléttel
  • Fényszárosi Éva, Sallay Viola, Matuszka Balázs, Martos Tamás: Munkával kapcsolatos motivációk és elégedettség – személy-orientált elemzés
  • Berze Iván Zsolt, Dúll Andrea: A helyidentitás mint identitásorientáció?

Szemle:

  • Balázs Katalin, Bakó Panna, Gerhát Réka: A meggyőzési tudatosság – A pszichológia mostoha gyermeke
  • Szabó Lajos: A vallás kognitív elméletei- áttekintés
  • Csenki Laura, Jambrik Máté: A Világjáték-teszt történeti bemutatása

Recenziók:

  • Noam Chomsky Miféle teremtmények vagyunk? (Szabó Eszter)
  • Hámori Eszter: A korai kapcsolat zavarai. Pszichoanalízis, kötődéselmélet és csecsemőkutatás a korai kapcsolati patológiák megértésében. (Boross Ottilia)
  • Brady Wagoner: The constructive mind Bartletts’ psychology in reconstruction (Pléh Csaba)

Beérkezett könyvek:

  • szerkesztő: Pléh Csaba

Elterelik-e a közúti reklámok az autóvezetők figyelmét?

Az eredeti közlemények sorát Horváth Mária Dóra, Szegedi Hallgató Emese és Csábi Eszter cikke nyitja meg, melyben a szerzők annak a kérdésnek a vizsgálatára vállalkoztak, hogy a közúti reklámok mennyire terelik el a vezetők figyelmét. A vezetést szimulációval vizsgálták, ahol jelzőtáblákra kellett reagálni, miközben  egyes esetekben zavaró ingerekkel szembesültek, melyek elterelhették a figyelmüket. Ha kíváncsi arra, a különböző zavaró ingerek milyen hatással voltak a személyek reakcióidejére, feltétlenül olvassa el a Vizuális ingerek figyelemelterelő hatásának vizsgálata vezetést szimuláló feladat során c. cikket!

Milyen az alexitímiások érzelmi intelligenciája és pszichés jólléte?

Fenyves Laura és Bányai-Nagy Henriett fontos téma, az alexitímia vizsgálatára vállalkoznak. Az érzelmi intelligenciával való kapcsolat mellett arra is kíváncsiak, hogy milyen összefüggésben áll az alexitímia a jóllét érzésünkkel, valamint azzal, hogy milyen gyakran idézzük fel álmainkat, milyen gyakran élünk át pozitív álmokat, egyáltalán, mennyire élénkek ezek az álmaink, és hogy az álmok segítenek-e az érzelmi megküzdésben. Ha kíváncsi a fenti összefüggésekre, lapozza fel  Az érzelmi intelligencia összefüggései az álomjellemzőkkel, az alexitímiával és a globális jólléttel  c. cikket.

Mi motivál minket a munkahelyünkön? Kik azok a „rendkívül motiváltak”?

Napjainkban egyre több szakkönyv foglalkozik a munkavállalók elégedettségével, a munkakörülmények, a jóllét hatékonyságra gyakorolt szerepével. Ebbe a sorba illeszkedik Fényszárosi Éva, Sallay Viola, Matuszka Balázs és Martos Tamás cikke, mely a Munkával kapcsolatos motivációk és elégedettség – személy-orientált elemzés címen jelent meg jelen lapszámunkban. Ha kíváncsi arra, mit takar a rendkívül motivált, az alulteljesítő, a kiegyensúlyozott vagy a belsőleg motivált munkavállaló, az erről való tudás hogyan járulhat hozzá például a munkahelyváltásra irányuló szándékok hatékonyabb bejóslásához és a hatékonyabb motiváláshoz, valamint milyen kapcsolatban áll mindez a stresszhelyzetek átélésével, olvassa el a cikket!

Mennyire tudunk tudatosan ellenállni a minket meggyőzni kívánó reklámoknak?

Balázs Katalin, Bakó Panna, Gerhát Réka cikkükben a viselkedéses közgazdaságtan és a fogyasztói magatartás vizeire eveznek, azt a kurrens témát górcső alá véve, hogy mennyire vagyunk meggyőzhetőek, és mennyire tudunk ellenállni a meggyőzésnek, amit a pszichológia meggyőzési tudatosságként emleget. Ha kíváncsi arra, milyen összefüggés mutatkozik a meggyőzési tudatosságunk szintje és a személyiségünk között, hogyan lehet mérni, és hogyan lehet fejleszteni ezt a jellemzőnket, olvassa el A meggyőzési tudatosság – A pszichológia mostoha gyermeke c. cikket.

Mennyire magyarázható a vallás a kognitív pszichológia keretében?

Egy egészen újszerű megközelítéssel találkozhat, aki kézbe veszi Szabó Lajos: A vallás kognitív elméletei- áttekintés c. cikkét. A kognitív pszichológia elméletei és módszerei egy eddig kevésbé kutatott, ámde annál érdekesebb területen is bemutatásra kerülnek, jelesül a vallás magyarázó elméleti keretéül szolgálhatnak, mely a szerző szerint egy új irányzat alapjainak is megágyaznak. Ha kíváncsi arra, milyen módon keretezi újra az irányzat a vallás korábbi, főleg társadalomtudományokban gyökerező magyarázatait, milyen kapcsolatban van annak főbb elméleteivel (pl. modularitás, ágencia, intencionalitás) és többek között az evolúciós pszichológia alapvetéseivel, olvassa el a fenti cikket!

Fókuszban a klinikai gyermekpszichológusok által használt Világjáték-teszt: hogyan tekintünk rá ma?

Csenki Laura és Jambrik Máté hiánypótló munkája a világjáték-teszttel kapcsolatos vizsgálatok eredményeinek összegzésére vállalkozik. A Világjáték-teszt történeti bemutatása c. cikkben a szerzők a teszt kialakulása, különböző alkalmazási lehetőségei mellett annak diagnosztikában való használatával kapcsolatos eddigi eredményekre is kitér, amely minden, a tesztet gyakorlatban alkalmazó, vagy azzal csak barátkozó szakembernek épülésére szolgálhat. Ha kíváncsi, milyen életkori különbségekre akadhatunk a teszt alkalmazása során, hogyan látja jelenleg a pszichológia a teszttel kapcsolatos sztenderdizációs törekvéseket, és milyen kutatások állnak rendelkezésre magyar mintán, olvassa el a cikket!

Végül egy olyan kutatásra hívjuk fel a figyelmüket, mely hazai mintán ugyancsak úttörőnek számít. A hazai környezetpszichológia vezető szakembere, Dúll Andrea szerzőtársával, Berze Iván Zsolttal annak a kérdésnek a vizsgálatát tűzte ki célul, hogy a különböző, számunkra fontos helyekkel való kapcsolatunk, és az, hogy éppen hol vagyunk, milyen mértékben fontos önmagunk meghatározásában, tehát az identitásunk, énfogalmunk kialakulásában. Ha kíváncsi arra, mit takar a helyidentitás fogalma, milyen szerepe van mindebben a számunkra fontos más személyeknek, a minket körülvevő környezetnek, az érzelmeinknek; mi a különbség a személyes és a társas identitás között; milyen szerepe van mindebben a szocializációnak, olvassa el A helyidentitás mint identitásorientáció? c. cikket.

Amennyiben bármelyik vizsgálat érdekli, szeretne kapcsolatba lépni a szerzőkkel, akkor keresse Dorner László szerkesztőségi titkárt (pszichoszemle@gmail.com).

Amennyiben a 2018/3. számot meg szeretné vásárolni, akkor kérjük írjon az alábbi email címre: journals@akkrt.hu

Amennyiben egy meghatározott cikk érdekli, akkor az alábbi linken keresztül tudja megrendelni:

www.akademiai.com

https://akademiai.com/toc/0016/73/3

Üdvözlettel,

Prof. Fülöp Márta                                                                Dorner László

Magyar Pszichológiai Szemle főszerkesztője               Szerkesztőségi titkár

fulop.marta@ttk.mta.hu                                                     pszichoszemle@gmail.com

A Magyar Pszichológiai Szemle 2017/3-as száma

 

A Magyar Pszichológiai Szemle legújabb számában ismét számos kérdésünkre kaphatunk színvonalas és izgalmas válaszokat.

Vajon mi történik a testünkkel kapcsolatban szerzett sok-sok tapasztalatunkkal?

S. Nagy Zita: A testleképződés integratív modellje c. cikkében a testünkről kialakított belső képünkkel kapcsolatban kalauzol el minket a legfrissebb kutatások világába. Érdekes szempontokat olvashatunk arról, hogyan írhatók le egy elméletben a testünkről szerzett összetett tapasztalataink. Olyan alapfogalmakkal találkozunk, mint a testséma, testkép, ugyanakkor a legérdekesebb ide vonatkozó neuropszichológiai kutatások is helyet kapnak a cikkben. A szerző bemutatja, ahogyan testünkről alkotott elképzeléseink fejlődnek mind mennyiségi, mind minőségi értelemben az idő előrehaladtával, azt, ahogyan a különböző érzékszerveinkből érkező információk hozzájárulnak az egységes testélmény létrejöttéhez, illetve mindezen tényezőknek a többi ember viselkedésének megértésére gyakorolt hatását.

 

Bűnözői profilok: Vajon miről ismerhetők meg?

Boros János és munkatársai a bűncselekményt elkövető személyekkel egy rendkívül izgalmas interjús kutatást mutatnak be: az elkövetőkkel elmeséltették a bűncselekményeket és a narratíva alapján különböző bűnözői típusokat (profilokat) azonosítottak. Ha kíváncsi rá, hogy mit jelent a Profi, a Bosszúálló, a Tragikus hős vagy az Áldozat típus, vagy hogy ezen tényezők azonosítása hogyan járulhat hozzá a későbbi visszaesés megelőzéséhez, valamint a rehabilitációhoz, mindenképpen olvassa el a Bűnözői típusok azonosítása a bűncselekmény-narratívumokban c. cikket.

 

Vajon mi tesz boldoggá egy pedagógust?

Kun Ágota és Szabó Anett egy napjainkban rendkívül széles körben kutatott téma, a boldogság egy új aspektusával foglalkozik, a pedagógusok munka során átélt boldogság tényezőinek, például a szubjektív jóllét érzésének vizsgálatával. A pozitív pszichológia hagyományain alapuló kutatás kitér arra, mit tartanak a tanárok sikernek, a munkájukra vonatkozó értékelés fontosságára, valamint a társas kapcsolatok jelentőségére. A szerzők bemutatják azt is, milyen kapcsolatban van a tanárok elmélyülésre való képességének, a munkában rejlő örömök megtalálásának és az értelemteli élet felfedezésének képessége a tanulói és a tanári jólléttel és eredményességükkel. Mindezen kérdésekre a válasz a Boldogság tényezők a pedagógusok c. cikkben olvasható.

 

Vajon kreatívabbak vagyunk-e ha rövidebb idő áll rendelkezésünkre a kreativitástesztben?

A kreativitás kutatása régóta a pszichológia kutatások homlokterében áll, így a Mező Katalin, Mező Ferenc és Szabóné Balogh Ágota által írt A tesztfelvétel időtartamának hatása a kreativitástesztek eredményeire c. cikkben a szerzők hazánkban elsők között mutatják be az időnyomás szerepét a kreatív megnyilvánulások megjelenésében. A középiskolás diákok intelligencia, illetve kreativitás mutatóinak felméréséhez a szerzők a Raven, illetve a Szokatlan használat és Figurális körök teszteket alkalmazták. Aki a kreativitás kurrens vizsgálatainak összegzése mellett egy érdekes, új kutatási szemponttal is megismerkedne, mindenképpen olvassa el a cikket!

 

Az empirikus vizsgálatok mellett felhívjuk a figyelmüket az egy-egy kutatási területet áttekintő cikkekre, ahol az adott terület legújabb eredményeiről és irányairól szerezhetnek tudomást!

Kígyók, pókok, fegyverek: mi történik a figyelemmel?

Újabb áttekintő tanulmányt ajánlunk, mely a kognitív pszichológia eszköztárát alkalmazva az érzelmileg negatív, fenyegető, félelmet kiváltó ingerek kognitív teljesítményre gyakorolt hatását bemutató cikkeket elemzi. Zsidó András, Deák Anita és Bernáth László Fenyegető ingerek hatása a figyelmi teljesítményre: áttekintés c. cikkében ugyanis a félelemkeltő ingerek időbeli feldolgozása mellett az evolúciós múltban betöltött szerepére, valamint az arousal szint jelentőségére is kitér. Ha szeretne egy nagy múltra visszatekintő kutatási irány legfontosabb kutatási előzményeiről, valamint friss eredményeiről olvasni, mely megmutatja az érzelmek és a kogníció szoros kölcsönhatását a félelemkeltő ingerek hatásaival kapcsolatban, ha kíváncsi arra, mit jelent a „kakukktojás” feladat; hogy kígyók vagy pókok képeit dolgozzuk-e fel hamarabb, vagy hogy milyen választ adunk egy fegyver látványára, mindenképpen lapozzon a lapszám ezen fejezetéhez!

 

Mit jelent, ha egy embercsoport áldozattá válik illetve áldozatnak érzi magát?

Lapunkból nem maradhatott ki a szociálpszichológia egyik érdekes területét bemutató review cikk sem, amely egy igen érdekes téma, a kollektív áldozati tudat vizsgálatának legfrissebb eredményeit összegzi. A médiában napjainkban igen gyakran bemutatott, mianmari rohingyák elleni atrocitások különösen aktuálissá teszik Mészáros Noémi Zsuzsanna, Vámos Eszter, Szabó Zsolt Péter: Sérülékeny identitás – A kollektív áldozati tudat pszichológiai hatásai c. cikkét, melyben a saját csoport elleni egyszeri, vagy akár sorozatos támadások csoportos feldolgozását mutatja be, kitérve a csoport identitásának alakulására és a morális háttérre. Ha szívesen olvasna a csoportközi és csoporton belüli konfliktusok és agresszió legfrissebb kutatási területeiről (pl. versengő áldozatiság, generációkon átöröklődő traumák), melyek fontos társadalmi jelenségek, érzelmi megnyilvánulások megértését tehetik lehetővé (a megbánás és a bűntudat kultúrája, a konfliktusok eszkalációja stb), lapozzon bele friss cikkünkbe!

 

Marton Magda 90 éves volt!

Végül Czigler István akadémikus legfrissebb összegző munkájáról érdemes szólnunk, melyben a magyar kísérleti pszichológia egyik legfontosabb személyisége, Marton Magda életútjáról és szakmai tevékenységeiről olvashatunk a kiváló kutató 90. születésnapjának tiszteletére. A szerző kitér Marton Magda úttörő munkásságára az én kialakulása, a vizuális-poszturális testséma szerepének kérdésére, valamint az észlelés és a figyelem témakörében végzett kutatásaira.

A számban számos elmélyülten elemző könyvismertetést is talál!

Amennyiben bármelyik vizsgálat érdekli, szeretne kapcsolatba lépni a szerzőkkel, akkor keresse Dorner László szerkesztőségi titkárt (pszichoszemle@gmail.com).

Amennyiben a 2017/3. számot meg szeretné vásárolni, akkor kérjük, írjon az alábbi email címre: journals@akkrt.hu

Amennyiben egy meghatározott cikk érdekli, akkor az alábbi linken keresztül tudja megrendelni:

www.akademiai.com

http://www.akademiai.com/toc/0017/72/3

 

Üdvözlettel,

Prof. Fülöp Márta                                                                Dorner László

Magyar Pszichológiai Szemle főszerkesztője               Szerkesztőségi titkár

fulop.marta@ttk.mta.hu                                                       pszichoszemle@gmail.com