Megjelent a Magyar Pszichológiai Szemle 2018/4-es száma

Hogyan gondolkodik egy magyar tanuló a kortársbántalmazásról (bullying)?

Vajon hány szót használ egy magyar tanuló a kortársbántalmazás jelenségére? Hogyan látja az áldozat és az elkövető szerepét? Miben látja a jelenség okát? És hogy ítéli meg a következményeit? Hol húzza meg az ugratás és a bullying határát? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a szerzők, Várnai Dóra Eszter (ELTE), Jármi Éva (ELTE), Arnold Petra (ELTE), Demetrovics Zsolt (ELTE), Németh Ágnes (ELTE), Kökönyei Gyöngyi (ELTE, SOTE), és Örkényi Ágota (ELTE) egy nemzetközi kutatás keretein belül végzett vizsgálatukban. A cikk a tudományos és laikus értelmezések, valamint a téma hazai és nemzetközi kutatás-módszertanainak összevetésével a bullying fogalmának pontosabb értelmezéséhez és ezáltal a hazai kutatástervezés, szakmai párbeszéd és a témáról való egységes gondolkodás elősegítéséhez kíván hozzájárulni.

Egy friss kutatás eredményei a hazai felnőttnépesség droghasználatáról

Paksi Borbála (ELTE), Demetrovics Zsolt (ELTE), Magi Anna (ELTE) és Felvinczi Katalin (ELTE) tanulmányukban a felnőtt népesség droghasználatának 2015-ös felmérése eredményéről számolnak be. Ha érdeklik a hazai droghasználat-kutatás legújabb eredményei, kíváncsi, hogy mik az egyes korosztályokban mutatkozó rizikófaktorok, az észlelt hozzáférés, észlelt fogyasztás és fogyasztásnak való kitettség összefüggései, hogy mely társadalmi-demográfiai, illetve pszichológiai jellemzők gyakorolnak hatást a tiltottdrog használat előfordulására, vagy a drogjelenség percepciója és a valós droghasználat közti összefüggésekre kíváncsi, mindenképpen olvassa el a cikket.

Önvizsgálat a tudományos pszichológiában

Szokolszky Ágnes (SZTE) írása kíméletlen alapossággal tárja fel a pszichológia 2000-es évek elején kibontakozó válságfolyamatait, azok okait és szimptómáit. A tudományos csalásoktól kezdve a vitatható kutatási eljárásokon keresztül a rossz praxisok elterjedtségéig széles a paletta.

Amennyiben érdeklik a híres/hírhedt esetek, az okok és magyarázatok, vagy kíváncsi arra, hogy milyen tanulságot von le mindebből a szerző, és hosszú távon milyen lehetőséget lát a felsorolt problémák orvoslására, ezt a cikket mindenképpen érdemes kézbe vennie.

Zsugorodó társadalmak – és ami mögötte van

Vajon milyen a saját elhatározásból gyermektelen nők helyzete pszichológiai szempontból? Milyen személyiségjellemzők, motivációk és fejlődéslélektani sajátosságok, szociálpszichológiai hatások állnak a háttérben? Milyen definíciókat ismer a szakirodalom, milyen nemzetközi és hazai kutatások léteznek a témában? És mi a helyzet a saját elhatározásból gyermektelen férfiakkal? Ezekre az izgalmas kérdésekre kísérel meg választ adni Kis Andrea (Debreceni Egyetem) alapos és átfogó szakirodalmi áttekintésében.

Hol vagyunk otthon? Hol vagyunk otthontalanok? A hajléktalanság pszichológiájának új értelmezése

Kántor Árpád (ELTE) és Dúll Andrea (ELTE) tanulmányában a hajléktalanság-kutatás történetének, modelljeinek, és a hajléktalanság-pszichológia hiányosságainak bemutatását követően az otthon fogalmának környezetpszichológiai megközelítéséből kiindulva, a kontinuum-elméletek alapján a hajléktalanság értelmezésének új perspektíváit tárja fel. Mitől érezzük magunkat otthon? Hányféle lelki otthon létezik? Mik a lelki otthontalanná válás lehetséges okai? Kortünet-e az otthon élményének elvesztése? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphat választ, ha elolvassa a tanulmányt.

Sikeresség, fogyatékosság, újragondolás – az evolúciós pszichológia a „konszolidálódás” útján

Bereczkei Tamás (PTE) tanulmánya, amely a Magyar Pszichológiai Társaság XXVII. Országos Tudományos Nagygyűlésén elhangzott Kardos Lajos-emlékelőadásának összegzése, az evolúciós pszichológia 25. évfordulója kapcsán olyan kérdésekre keresi a választ, mint: Hogyan tudja megőrizni az irányzat a hitelességét? Milyen válaszok születtek a korábban elhangzott kritikákra? Milyen átrendeződések mentek végbe az elmúlt évtizedben az evolúciós pszichológián belül? Mi az a Machiavelli intelligencia hipotézis és milyen magyarázatokat kínál az evolúciós pszichológia? Milyen sikeres magyarázó modellek köszönhetők az irányzatnak? Néhány kérdés, amelyekre megtalálja a választ a cikkben!

A számban ezen kívül számos könyvismertetést is talál többek között Borgos Anna új könyvéről, amely a nők szerepét mutatja be a pszichonalízisben, Huszár Ágnes írt kitűnő recenziót!

Végezetül egy reflexió olvasható „Karácsony Sándor és a magyar pszichológia” c. konferenciakötet Pléh Csaba által készített recenziójáról, a kötet szerkesztője, Lányi Gusztáv tollából.

Amennyiben bármelyik vizsgálat érdekli, szeretne kapcsolatba lépni a szerzőkkel, akkor keresse Dorner László szerkesztőségi titkárt (pszichoszemle@gmail.com).

 

Amennyiben a 2018/4. számot meg szeretné vásárolni, akkor kérjük írjon az alábbi email címre: journals@akkrt.hu

Amennyiben egy meghatározott cikk érdekli, akkor az alábbi linken keresztül tudja megrendelni:

www.akademiai.com

https://akademiai.com/toc/0016/73/4

 

Üdvözlettel,

Prof. Fülöp Márta                                                                Dorner László

Magyar Pszichológiai Szemle főszerkesztője                     Szerkesztőségi titkár

fulop.marta@ttk.mta.hu                                                     pszichoszemle@gmail.com