SZAKMAI AJÁNLÁS A MIGRÁNSOKKAL VALÓ MUNKÁT SEGÍTŐ PSZICHOLÓGUSOK SZÁMÁRA

Kedves Kollégák!

A migrációs helyzet egyre több pszichológus szakembert indít arra, hogy valamilyen módon bekapcsolódjon az ezen a területen folyó munkába.
Az MPT Katasztrófapszichológiai Szekciója összeállított egy “Ajánlást” ehhez a munkához, amelyben segíteni próbálnak abban, hogy optimális keretek között léphessenek be a kollégák ebbe a folyamatba.

Az MPT Katasztrófapszichológiai Szekciója ezzel az ajánlással szeretné néhány olyan szempontra felhívni a pszichológus kollégák figyelmét, amelyek fogódzókat tudnak adni a migrációval érintett területeken végzett munkájukhoz.

1. A pszichológusok speciális helyzete/szerepe a migrációs problémák kezelése során
Fontos tisztázni a pszichológusok speciális helyzetét/szerepét a migrációs problémák kezelését érintően
a. Amennyiben a pszichológus a migrációs ügyekért felelős állami szervezethez tartozik, akkor a feladatköre a szervezeten belül szabályozott, és ezen szabályok szerint jár el.
Számukra javasoljuk az illetékes vezetőkön keresztül a civil segítő pszichológusokkal való együttműködések lehetőségeinek feltérképezését, annak kezdeményezését.
b. Amennyiben a pszichológus nem szakmai segítőként, hanem szakmájától függetlenül szociális önkéntesként tudna/szeretne részt venni a munkában, akkor lehetőleg ne vigyen be a folyamatba „pszichológus szerepkört”
c. Amennyiben a pszichológus szakmai önkéntesként kíván részt venni a munkában, akkor csatlakozzon valamely civil ill. karitatív segítő szervezethez, amelyről megfelelő dokumentáció is készüljön (pld.: megbízási-, munka- , önkéntes szerződés, stb.)

2. A civil szervezetekhez csatlakozó pszichológusok kapcsolati hálója
a. A különböző civil szervezetek keretei között segítő pszichológusok vegyék fel a kapcsolatot a többi segítő civil szervezet pszichológusaival is és erről a saját háttér-szervezetük vezetőit is tájékoztassák, illetve szorgalmazzák a különböző civil szervezetek közötti kommunikációt.
b. A civil szervezeten keresztül lehetőleg legyenek kapcsolatban (próbálják felvenni a kapcsolatot) az állami segítők pszichológusaival, illetve a társszakmák képviselőivel (pl. mentősök) is. Az együttműködések kialakítására az érintett szervezetek vezetői döntése alapján kerüljön sor.

3. A pszichológus önkéntesek viszonya a migrációs helyzet kezeléséért felelős hivatalos szervekhez
Tudatában kell lenniük annak a ténynek, hogy az intézkedések vonatkozásában a jelen lévő állami és önkormányzati szervezetek élveznek döntési prioritást. Emiatt a velük való kapcsolattartás különösen fontos, és a pszichológus beavatkozása csak e fenti szervek jóváhagyásával (engedélyével) lehetséges.

4. A pszichológus önkéntesek feladatkörei
a. A valamely civil szervezethez csatlakozott szakértő pszichológusok vegyenek részt azon pszichológussegítők felkészítésében, akik még nem kiképzettek a trauma- és kríziskezelésben (legalább annál a civil szervezetnél, amelynek a kötelékében részt vesznek a munkában, de szükség esetén a többi civil szervezetnek is adják meg ezt a segítséget)
b. Pszichológus szakmai önkéntes szerepükben legyenek szoros kapcsolatban a szociális és egészségügyi segítőkkel. Trauma- és kríziskezelés kompetenciáik birtokában végezhetik pl. az ő felkészítésüket, támogatásukat.
c. A migránsok szükség szerinti sürgősségi pszichológia ellátásán túl, lehetőleg csak a szociális segítők ajánlására/kérésére, vagy a migráns önkéntes jelentkezésére foglalkozzanak egyes migránsok konkrét pszichés problémájával. A pszichológus aktívan ne kezdeményezze a sürgősségi beavatkozáson túlmenő tipikusan pszichológiai ellátást.
d. A pszichológiai ellátás lehetőség szerint viszonylag elkülönített térben történjen – akár a segítők támogatásáról, akár a migránsok pszichológiai ellátásáról van szó. Az ellátás kijelölt helyszínét célszerű jól láthatóan feltüntetni több nyelven, „Pszichológiai elsősegély” megjelöléssel.
e. A migránsokkal való kapcsolat során a nyelvi nehézségek zavart okozhatnak az érdemi pszichológiai munkában. Az MPT honlapján ismertetjük azokat a szempontokat, amelyekre tekintettel kell lenni, akár egy közös harmadik nyelven zajlik a kommunikáció, akár tolmács közvetítésével. (elérhetőség: www.mpt.hu)
f. A civil szervezetek keretei között dolgozó pszichológusnak nem kompetenciája, hogy a rendvédelmi állomány pszichés állapotával foglalkozzon. Ám jelezhet az adott szervezet pszichológus vezetője felé.

5. A pszichológusok lehetséges szerepe a szociális segítők felkészítésében és támogatásában
a. Szakmai javaslataikkal segíthetik a szálláshelyen ideiglenesen tartózkodó migránsok optimális elhelyezését (családosok külön, prioritással, stb.), idejük strukturálását, a gyermekek életkornak megfelelő foglalkoztatását, stb.
b. Feladatuk a helyszínen lévők pszichés állapotának felmérése, a krízisben lévők mielőbbi ellátása.
c. A civil szervezetek segítőit felkészíthetik a traumatizáltak reakcióira, a tömegjelenségek szociálpszichológiai vonatkozásaira.
d. A civil szervezetek segítői számára szükség/igény esetén biztosíthatnak csoportos vagy egyéni debriefinget, esetleg esetmegbeszélést

6. Kommunikáció
a. A jelenlegi helyzetben kiemelten fontos az optimális kommunikáció (tartalmi és formai szempontból egyaránt) támogatása. Ehhez az is szükséges, hogy a pszichológussegítők pontos és hiteles információval rendelkezzenek.
b. Szaktudásukkal segíthetik a hatékony kommunikációs formák kialakítását (szükség esetén pl. a segítőket felkészíthetik a konfliktuskezelési technikák alkalmazására).

7. A pszichológus személyének védelme
a. A pszichológusok a tevékenység megkezdése előtt mérjék fel a saját élet és testi épség védelmének lehetőségeit, munkakörülményeiket ennek messzemenő figyelembe vételével és folyamatos monitorozásával, a szükséges együttműködések készenlétben tartásával végezzék.
b. A pszichológusok saját személyiségükkel, érzelmi ráhangolódással végzik tevékenységüket, ezért munkaképességük megőrzése érdekében is kiemelten fontos, hogy megfelelően gondoskodjanak a pihenésükről. Ebben meg kell állapodniuk az „ernyő”-szervezetük vezetőjével.
c. A tevékenység végzése megkívánja a pszichológusok heti több alkalommal, szükség szerint naponta megvalósuló esetmegbeszélő csoportjainak és szupervíziójának, valamint a pszichológus személyes érzelmi lereagálásának, tehermentesítésének megszervezését, biztosítását.

8. Adatvédelem
a. Az adatvédelmi és titoktartási szempontokat körültekintően kell kezelni a Szakmai Etikai Kódex elveinek szigorú betartásával.
b. Ha az eset körülményei indokolják a kliens személyének feltárását, akkor csak az ő írásos beleegyezésével és csak a konkrét jelenségre vonatkozó információk adhatók tovább az esetről.

A Katasztrófapszichológiai Szekció képviseletében az anyagot összeállították:
V. Komlósi Annamária és Nagy Ildikó
Kelt: 2015. 09. 11.

Tolmács közreműködése a pszichológiai ellátásban