A Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesülete, a Magyar Pszichológiai Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Tudományos Bizottsága közös köszönő levele

A Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesülete, a Magyar Pszichológiai Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Tudományos Bizottsága közös köszönő levele a Magyar Pszichológus Kamaráról szóló (43752/2013 sz) törvényjavaslatról

Szervezeteink a mai napon az alábbi levelet küldték el Balog Zoltán Miniszter Úrnak:

Balogh Zoltán miniszter
Emberi Erőforrások Minisztériuma

Tisztelt Miniszter Úr!

A Magyar Pszichológiai Társaság (MPT), a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Tudományos Bizottsága (MTA PTB) és a Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesülete (MPÉE) egybehangzóan üdvözli, hogy az Ön által vezetett Emberi Erőforrások Minisztériuma törvénytervezetet dolgozott ki a hazai pszichológusok önkormányzattal rendelkező szakmai-érdekképviseleti köztestülete, a Magyar Pszichológus Kamara megalakítása érdekében. Az egyik legrégebbi hazai tudományos testület, az MPT, az Akadémia égisze alatt működő Pszichológiai Tudományos Bizottság, az MTA PTB és a pszichológusok társadalmi szervezete, az MPÉE szakmailag megalapozottnak, társadalmi szempontból kifejezetten hasznosnak, a pszichológusok szempontjából rendkívül fontosnak tartja, és mindezek miatt támogatja a tárca javaslatát.

A törvényjavaslat kidolgozásával az Emberi Erőforrások Minisztériuma rámutatott arra, hogy a Magyar Pszichológus Kamara létrehozása társadalmi haszonértékkel járó közérdek és elsősorban Magyarország polgárainak lelki egészsége szempontjából jelentős. A pszichológusok önkormányzattal rendelkező köztestülete ugyanis önszabályozó módon járhat el a 10 ezer fős hazai pszichológus-társadalom ügyeiben, kontrollálhatja az érintettek szakmai megfelelőségét, munkájuk minőségét, szervezheti képzésüket, és teljes körű nyilvántartást is készíthet a pszichológus végzettséggel rendelkezőkről. Mindez nemcsak a szakma érdeke, hiszen így a mentális segítséget kérők, mint fogyasztók is ellenőrizhetik, hogy a pszichológusként fellépő szolgáltatók mindegyike rendelkezik-e a megfelelő képzettséggel.

A pszichológusok szakmai köztestületének megalakítása tehát közhaszonnal jár. Hosszabb ideje évente csaknem 3 millió ember kér mentális segítséget, de egy részük végül jogosulatlan szakmagyakorlóknál, a köznyelv szerint sarlatánoknál, többek között „aurahegesztőknél”, „pszichosebészeknél” köt ki, és tőlük szakszerűtlen válaszokat kap problémájára. Ennek a súlyos kárt okozó folyamatnak útját kell állni. Ezért üdvözöljük, hogy a törvényjavaslat szerint azzal szemben, aki kamarai tagság nélkül végzett ténykedésével azt a hamis látszatot kelti, hogy megfelel a pszichológusi tevékenységre vonatkozó feltételeknek, a Kamara jogosult lesz közigazgatási hatósági eljárást lefolytatni, melynek eredményeképpen az érintettet eltilthatja a megtévesztő gyakorlat folytatásától és bírságot szabhat ki.

A Magyar Pszichológiai Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Tudományos Bizottsága és a Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesülete egyetért a minisztériummal abban, hogy a megfelelő szakmai felkészültség nélkül végzett pszichológiai tevékenységnek komoly egészségi kockázata van, és minden rosszul elvégzett kezelés további kezeléseket indukálhat, ami pedig növeli a gyógyítás költségeit, sőt szélsőséges esetben még emberéletet is követelhet. Éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy megalakulása után a Magyar Pszichológus Kamara szűrje ki a jogosulatlan szakmagyakorlókat, egyben dolgozza ki az irányadó szakmai szabályokat, ami növeli a pszichológiai szolgáltatások színvonalát és segíti a társadalom lelki egészségének megerősítését.

A törvényjavaslat kidolgozásával az Emberi Erőforrások Minisztériuma széles körben nyilvánvalóvá tette és egyben elismerte a pszichológusok tevékenységének fontosságát. A közvélemény számára ugyanis egyértelművé válhat, hogy amikor a pszichológusok szava döntő egyebek között gyermek-elhelyezési és büntető perekben, munka-alkalmassági vizsgálatoknál, fegyverviselési engedélyek kiadásánál, szakvélemények kialakításánál, kifejezetten szükséges működnie egy olyan szervezetnek, amely önigazgató köztestületként ad keretet az érintettek szakmai tevékenységének.

A törvénytervezetet azért is üdvözöljük, mert kidolgozásával az Emberi Erőforrások Minisztériuma a hazai pszichológusok pártjára állt. Nem kétséges ugyanis, hogy mind a 10 ezer mentálhigiénét szolgáló szakembernek joga van azonos szakmai, szabályozási és érdekvédelmi keretek között dolgoznia. Eddig ez nem így volt, hiszen a pszichológusok közül mindössze kb. 800 klinikai szakpszichológus volt kamarai tag, de ők sem a saját szakmai köztestületükben, hanem a Magyar Orvosi Kamarában. Most viszont a többi 9 ezer 200 pszichológus is lehetőséget kap arra, hogy egy önálló, a saját szakmai ügyeiben kizárólagos döntési jogosultsággal rendelkező, függetlenül működő, önkormányzó szakmai szervezet tagja legyen. Sőt, a klinikai szakpszichológusok is tartozhatnak saját alapszakmájuk önkormányzatához és érdekvédelméhez, hiszen a kettős kamarai tagság révén a Magyar Pszichológus Kamara tagjai is lehetne, így szakmánk szétszakítottsága is megszűnik. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának törvényjavaslatával tehát nyilvánvalóvá tette, hogy támogatja egy újabb szakma önszerveződését, önigazgatását, autonómiáját, ami fontos demokratikus közösségi érték.

Tisztelt Miniszter Úr!

Örülünk annak, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a pszichológusok közös nevezőn vannak abban: mindenki kapja meg a lehető legjobb mentális ellátást Magyarországon. Ezt segíti az is, hogy a Kormány nemrég kijavított egy hat éve hozott hibás döntést, amikor jelentős pótlólagos forrással lehetővé tette, hogy a bezárt lipótmezei pszichiátria utódaként újra megnyíljon az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet. A törvényjavaslat elkészítésével most a tárca egy újabb fontos lépést tett: kiállt egy ügy, egy fontos szakmai és nemzeti ügy, a lelki egészség megerősítése mellett.

Ha megalakul, akkor a Magyar Pszichológus Kamara, transzparenssé és ellenőrizhetővé teszi a hazai pszichológusok tevékenységét. Ha létrejön, akkor a Magyar Pszichológus Kamara, és rajta keresztül az állam biztosítja a megfelelő képzettséggel dolgozó pszichológusok szolgáltatásainak (gyógyítás, hivatalos pszichológiai alkalmassági vizsgálatok, szakvélemények, stb.) hitelességét. Ha létrejön, akkor a Magyar Pszichológus Kamara gátat vet a képzetlen és önjelölt álpszichológusok (sarlatánok) térnyerésének, vagyis a kamara tevékenysége az állampolgárok szempontjából fogyasztóvédelmi jellegű. Ha létrejön, akkor a Magyar Pszichológus Kamara és rajta keresztül az állam segíti a „testi-lelki egészséghez való jog” érvényesítését, amit Magyarország Alaptörvénye is előír.

A Magyar Pszichológiai Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Tudományos Bizottsága és a Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesülete mindezek miatt bízik abban, hogy a törvénytervezetet támogatni fogja a Kormány és az Országgyűlés is. Reméljük, hogy mind a politikai pártok körében, mind a közvéleményben konszenzus kíséri a törvényalkotás folyamatát, majd a Magyar Pszichológus Kamara megalakulását.

Budapest, 2013. szeptember 17.

További jó munkát kívánva, tisztelettel:

Dr Császár-Nagy Noémi, PhD
elnök, Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesület
e-mail: noemi.csaszar@areus.hu

Prof Dr Oláh Attila
elnök, Magyar Pszichológiai Társaság
e-mail: olah.attila@ppk.elte.hu

Prof Dr Czigler István
elnök, Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Tudományos Bizottsága
e-mail: czigler@cogpsyphy.hu